Bényei kincseink

Farmosi kincseink

• Vízparti Élet Háza - Természetvédelmi Oktatóközpont

  
  

  A falu közepén található Oktatóközpontot a Tápió Közalapítvány hozta létre 2006-ban a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 50 millió Ft-os támogatásával, az egykori Matolcsy-kúria felújításával. A ház a Tápió-vidék természeti értékeit, a térség jellegzetes élőhelyeit, növény és állatvilágát mutatja be egy nagyszabású kiállítás keretében. A ház nagytermében lévő óriási diaporáma mellett hat nagy méretű akváriumban megcsodálhatjuk a Tápió jellegzetes halait, valamint a terráriumokban élőben találkozhatunk a térség hüllőivel, kétéltűivel is.

  

  Egy másik teremben a látogatók megismerkedhetnek a tiszta vizet veszélyeztető tényezőkkel, a szennyvízkezelés módszereivel, és a térségben készülő szennyvízcsatorna-hálózattal is.

  A kiállítás megtekintése mellett lehetőség van a Farmos környéki tanösvények bejárására, kézműves foglalkozások szervezésére, sportolásra, és lovas kocsizásra is a védett területeken.

  További információk:

  Bejelentkezés: Varga Dánielnél

  
  

  +36/20-236-8020 és +36/20-257-6670

  
  
  Az értéket ajánlotta: Farmos Község Önkormányzata
  
  

• Farmosi Békamentés

  
  

  2005-től minden év márciusában kerül sor az országos hírű farmosi békamentésre, melynek célja a kora tavasszal a mocsárba induló barna ásóbékák átsegítése a forgalmas 311-es főúton. Az akciót kb. egy hónapon keresztül folyamatosan szervezik a helyi természetvédők több száz önkéntes bevonásával. 2009-ben pl. 64 000 kétéltűt mentettek meg a gázolástól! Az akcióra várják újabb csoportok, iskolák, óvodák jelentkezését is.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Farmos Község Önkormányzata
  
  

• Farmosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület

  
  

  1899-1930-ig Községi (köteles) tűzoltóságokat ott alakítottak, ahol se díjazott, se önkéntes tűzoltóságot nem lehetett szervezni. A Községi köteles tűzoltóság megalakításánál Mérei László földbirtokos segítette az elmondások alapján, de megfogható okiratot nem leltünk föl a levéltárban. A kötelezett tűzoltóságok tagjait a községi elöljáróság a község 20-40 éves férfi lakosai közül jelölte ki. Az ilyen tűzoltóságok szervezetét, feladatkörét, tagjainak kötelességét a községi, sok helyen pedig a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet állapította meg. Ez a körülmény azt biztosította, hogy a kötelesség megszegése szabályrendeletbe ütközött, amit az első fokú tűzrendészeti hatóságnak jogában állt megtorolni.

  

  A századfordulót követő polgárosodással párhuzamosan, majd az első világháború és Trianon felmérhetetlen anyagi, szellemi és társadalmi vesztességei nyomán megnövekedett a helyi szerveződések és kezdeményezések szerepe. Farmoson 1930-ban érett meg arra az idő, hogy a község sorsáért felelősséggel gondolkodók önkéntes tűzoltó testületet hozzanak létre. A testület megalapításának első feltétele a község által 1899-ben létrehozott első tűzrendészeti szabályrendelet megújítása volt, mely annak idején kizárólag kötelezett tűzoltók által gondoskodott a falu szervezett tűzvédelméről, most pedig önkéntes tűzoltók által szándékozott ugyanezt a feladatot megoldani. A testületnek tiszteletbeli, alapító, pártoló és működő tagjai voltak. Ez utóbbiak voltak az aktív tűzoltók és a testület fenntartásához hozzájáruló személyek is. A tiszteletbeli tagokat pedig azok közül választották, akik a testület fejlődését kimagaslóan elősegítették

  

  Az egyesület munkavégzése tehát a működő tagok tevékenységén, az általuk elvégzett feladatokon keresztül mutatkozott meg leginkább a község lakói, vagyis a közvélemény irányába. Az eredményes munkához azonban fegyelmezett, az elöljárók parancsait teljesítő, jól képzett, s jól összeszokott tagságra volt szükség. Kiválasztása, megteremtése komoly felelősséget, s nagyfokú odafigyelést kívánt meg a tűzoltóság parancsnokától. A tűzoltók 1906-tól rendelkeztek kézi fecskendővel, melyet a Kohler István tűzoltó szereket gyártó budapesti cégétől szereztek be, amely mai napig működő képes és értékes régiség. A lóvontatású, kétkaros fecskendő működtetéséhez hét ember szükségeltetett, négy fő nyomólegénységként, hárman pedig tömlőkezelőként.

  

  A fecskendők beszerzésénél azonban mindig szem előtt kellett tartani a helyi lófogat, az út, a vízszerzési és a nyomólegénységi viszonyokat is. Ha hiányzott a ló, hiába volt lófogatú kocsi A fecskendők vontatásához szükséges lovakat a tehetősebb gazdák adták, akik egymás között az időpontokban megállapodva tartották otthon tűzvész esetére készenlétben lovaikat. A II. világháború a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságnak is súlyos károkat okozott. Szertáraik egy része tönkrement, szereik túlnyomó többségét nyugatra hurcolták vagy megsemmisültek. A háború a Farmosi tűzoltók számára is jelentős károkat okozott. A képviselőtestület jelentése alapján a tűzoltószerek jelentős része, egy tűzoltólajt, mentőláda, létrák, tömlők, csáklyák és vedrek semmisültek meg a háborús események következtében.

  

  A problémákat jól érzékelteti, hogy a tűzoltóság ekkoriban egyetlen lajttal sem rendelkezett, a képviselőtestület csak a Farmosi Földműves Szövetkezet tulajdonában lévő lajt kölcsönbevételével tudta a felszerelést ideiglenesen biztosítani. A háború után még jó ideig az aratás és a cséplés jelentette a község számára a tűzbiztonság szempontjából legveszélyeztetettebb időszakot. Az ekkor már egyre inkább elavult cséplőgépek használatának tűzveszélyessége miatt továbbra is szükség volt a cséplési és behordási időszakra a tűzőri szolgálat megszervezésére. A magyarországi rendszerváltozás újabb fordulatot hozott a tűzoltóság életében. Az új politikai berendezkedés következtében módosultak a törvények, megváltoztak a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, de új előírások vonatkoztak a megalakuló civil szerveződésekre is. Az 1990-től napjainkig tartó időszak a Farmosi Önkéntes Tűzoltóság „legújabb kori” történelmét öleli fel, éppen ezért az eseményekre való rálátásunk is viszonylag frissebb emlékekre vezethető vissza.

  

  A Tűzoltó Egyesületünk a környék önkéntes tűzoltó egyesületeivel együttműködési szerződés formájában ápolja a hagyományokat, ami kiterjed a rendezvényeken való részvételre, a nagyobb tűzesetek és katasztrófák közös felszámolására. A Nagykátai Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksággal a kapcsolatunk és együttműködésünk jó, a tüzek felszámolásánál és műszaki-mentések elhárításánál segítséget nyújtunk, és közigazgatási területen kívül is segítjük a munkájukat. Örömmel és tiszta szívvel mondhatom el, hogy községünkben, a nagykátai kistérségben, Pest megyében valamint országosan is, nagy elismerést és hírnevet szerzett a Farmosi Tűzoltó A Tűzoltó Egyesületünk a környék önkéntes tűzoltó egyesületeivel együttműködési szerződés formájában ápolja a hagyományokat, ami kiterjed a rendezvényeken való részvételre, a nagyobb tűzesetek és katasztrófák közös felszámolására. A Nagykátai Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksággal a kapcsolatunk és együttműködésünk jó, a tüzek felszámolásánál és műszaki-mentések elhárításánál segítséget nyújtunk, és közigazgatási területen kívül is segítjük a munkájukat.

  

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Farmosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  
  

• Sóvirág Tanösvény

  
  

  A térség első tanösvénye, melyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozott létre a híres farmosi szikesek bemutatására. A tanösvény a Rákóczi útról nyílik egy hatalmas fűzfa tövében, majd egy sétaúton visz be a vakszikes foltokig. Az itt található információs táblák a szikesek jellegzetes növény- és állatvilágának képviselőit és a szikes formaképződményeket (szikfok-vakszik-szikpadka-szikhát) mutatja be egy kb. 500 m-es körséta során.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Farmos Község Önkormányzata
  
  

Gombai kincseink

Kávai kincseink

Kókai kincseink

• Bereg-kút

  

  Kóka legrégibb ivóvízellátó helye, és egyben legősibb nevezetessége a Bereg-kút volt, amely a Szent Margit kápolna lábánál a Fűszögi-völgyben található. 1877-ben Galgóczy Károly Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye monographiája című művében így jellemzi a víznyerő helyet: „A völgyek közt nevezetes a Fűszögi völgy: ebben a Berekkút, mely jeles nemcsak azért, mivel a vidéken, ahol kő nem terem, terméskővel van kirakva, hanem mert felső részén csatornával lévén ellátva, folytonosan bocsátja a vizet, vize igen jó, s a községnek ivóvizül szolgál. A szájhagyomány azt tartja, hogy itt hajdan kolostor volt, s a kút annak maradványa.”

  Eredetileg a temetődombon álló egykori Ferences-rendi kolostor kútja lehetett, amely feltehetően a XV. század elején épült. A kolostor sematikus rajza megjelent Lázár deák 1528-ban kiadott térképén.

  A rendház a XVI. században már nem létezett, de négyzetes keresztmetszetű kövekkel bélelt forráskútja megmaradt, és hét évszázadon át látta el ivóvízzel az itt élőket.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kókai Értéktár Bizottság
  
  

• I. Világ-háborús emlékmű

  

  Kókáról 569 férfi vonult hadba. Közülük 142-en haltak hősi halált, 72 hadiözvegyet és 15 hadiárvát hagyva maguk után. Emlékük megőrzésére készült a templom kisharangja „Az 1914-18-as világháborúban elesett hőseinek emlékére öntették a Kókai Római Katolikus Egyházközösség hívei az 1926-os évben. Slezák László harangöntő mester Budapesten.” felirattal.

  A község 1939-ben állított hősi emlékművet. Turáni Kovács Imre szobrászművész alkotásán egy áttört kereszt előtt angyal tartja kezében a harcban megse-besült katonát. Két emléktáblán szerepel a 142 kókai hős neve, akik életüket áldozták a nagy háborúban. Később ezen az emlékművön kapott helyet az 1938-as felvidéki bevonulás, illetve a II. világháború áldozatainak neve is.

  A monumentum felújítására 2014-ben, a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulóján került sor. Avatása 2014. szeptember 21-én volt.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kókai Értéktár Bizottság
  
  

• Szent Margit Kápolna

  

  A község szélén lévő magaslaton, a szőlődombok mellett áll a 2016-tól Pest megyei értékként is nyilvántartott Szent Margit kápolna. Az egyhajós barokk épület 1725 körül épült az egykori kolostor köveiből. A magára hagyott kápolnát először 1825-ben a községi elöljáróság hozatta rendbe, amit 1869-ben közadakozásból meg kellett ismételni. Ez az évszám olvasható a sima főhomlokzathoz csatlakozó egyetlen alacsony torony alsó szakaszában elhelyezett kerek mezőben. A kápolna védőszentjének személye körül elég sok a bizonytalanság. A kókai emlékezetben Árpád-házi Szent Margit neve él, de a búcsú július 13-án, Antiochiai Szent Margit ünnepén van.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kókai Értéktár Bizottság
  
  

• Plébánia

  

  A templom mögött található a plébánia műemléképülete, amely klasszicista stílusú, L alakú, földszintes sarokház. A nyugati oldalon található 3 szoba, konyha és ebédlő 1750-ben, Katona Pál plébános szolgálati ideje alatt épült. Ehhez építették hozzá a templom felőli részt. A bővítés és felújítás 1845-ben Ybl Miklós tervei alapján, Hornegger Antal plébános ideje alatt készült el, Károlyi István gróf és Kóka község költségén. Az épület homlokzata öt ab-laktengelyes.

  A két szélen elhelyezkedő falpillérek között félköríves, felsőzáródású ablakok találhatók. A középső három ablak négyszögletes, fölöttük kis fekvő téglalap alakú vakolatdíszek. A széles, lépcsőzetes főpárkányt kontytető fedi cseréphéjazattal. A mellékutcára néző oldalon a hat ablak kö-zül a sarokhoz közelebb lévő díszesebb, falsávok közé foglalt. Az épület kerti hátoldalához fa veranda tartozik.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kókai Értéktár Bizottság
  
  

• Helytörténeti gyűjtemény

  

  A Helytörténeti gyűjtemény létrehozását több mint két évtizedes gyűjtőmunka előzte meg, amely Tóth József tanár úr vezetésével a honismereti szakkör keretében indult el. Később bekapcsolódott a felnőtt lakosság is, szülők, nagyszülők és az egész falu. A gyűjtemény 1998. március 15-én nyílt meg a nagyközönség számára, és 2010-ben nyerte el jelenlegi berendezési formáját. A gyűjtemény bemutatja Kóka község múltját, szokásait, népviseletét és életmódját, a gazdálkodás eszközeit. A folyosó utcafronti végén gróf Pálffy Pálné (született gróf Károlyi Geraldine) portréja látható. A grófnő alapította az 1910-es években a kókai óvodát és iskolát. A fali tárlóban található a nevezetes korsó, melyből Kossuth és Görgey ivott a Bereg-kút vizéből. A tárgy környezete a 1848/49-es szabadságharc eseményeit idézi fel. A bejárat jobb oldalán kaptak helyet az I. világháborús képek, emlékek, kegytárgyak. Tovább haladva az Önkéntes Tűzoltótestület, a Dalárda, az Ipartestület és a cserkészek csoportképei, a kókai színjátszó körök előadásait dokumentáló képek, illetve a Gazdakör zászlója látható.

  

  A konyha a sütés, főzés, tálalás, tárolás jellegzetes edény- és eszközkészletét mutatja be. A tisztaszobában a 20. század közepén általánosan jellemző párhuzamos elrendezésben jelennek meg a bútorokat. A falakat szentképek, illetve családi képek díszítik. A hátsó szoba a hagyományos berendezési tárgyak mellett a településen jellemző női munkák bemutatását szolgálja. A kenderfeldolgozás eszközei, a gobelinvarrás emlékei láthatók itt. A kamra polcain különféle a szőlőművelés, a kenderfeldolgozás, a gabonatermelés munkafolyamata során használt eszközök, valamint viharlámpák, vasalók, mérlegek, konyhai cserépedények és az ételkészítés eszközei kaptak helyet. Az épület mögötti fészerben a lovas szekér, a tűzoltó fecskendő mellett szőlőprések, gabonatároló ládák, és különféle gazdasági eszközök láthatók.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kókai Értéktár Bizottság
  
  

• Bánkódó Krisztus szobor

  

  A kókai temetőben, a domb tetején található az oszlopon ülő Bánkódó Krisztus szobor. A kora barokk, népies fölfogású alkotás a szenvedő Megváltót ülve ábrázolja, és azokat a perceket idézi, amikor a Golgotára érkezve megpihen, amíg a hóhérok a kivégzésre készülődnek. A ke-reszthalálra ítélt Krisztus egy kődarabon nyugszik, amely a Makula nélkül való Tükör elbeszélése szerint Szent Anzelm látomásából eredő kép. A jámbor hagyomány szerint Mária nyilatkoztat-ta ki a szentnek: „midőn a Kálvária hegyére érkeztek, ottan szent Fiamnak ruháját levették, és egész testében megmeztelenítették, … a vitézek egy kőre leültették, és a töviskoronát újabban se-bes szent fejébe nyomák.”

  Az oszlop oldalán arma Christi ábrázolás látható, amely az apokrif iratokban és a középkori legendákban Krisztus kínzóeszközeinek összefoglaló neve. Egyúttal azonban a föltámadt és újra eljövendő Krisztus fölségjelvényei is. Az oszloppal szemben állva az elülső oldalán lentről fölfelé a koponya és a lábszárcsontok fölött a három szög, a lándzsa és a botra tűzött szivacs, az ostor és a korbács látható. Az oszlop jobb oldalán Krisztus köntöse és a három dobókocka, a kereszt és a létra, fent pedig a kalapács és a harapófogó, balol-dalon a szarkofág, a Krisztus vérét felfogó tányér és kancsó, a töviskorona, a nádszál és a buzogány jelenik meg.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kókai Értéktár Bizottság
  
  

Mende kincseink

• Hősök tere, Mende

  
  

  Mende legrégibb és emlékekben leggazdagabb tere. Kialakulása a török kort megelőző időkre nyúlik vissza. Akkoriban egy kő alapzatú, szilárd anyagból emelt útmenti templom állott a mai 31-es országút mellett, melynek romjai az 1730-as évekig fennmaradtak.

  Bár a terület a maihoz képest 1-1 ½ méterrel mélyebben feküdt, és környéke nedves évszakban mocsaras és vizenyős volt, 1736-ban mégis ennek a réginek a romjaira emeltek egy újat Loyolai Szent Ignác jezsuita rendalapító tiszteletére, és valószínűleg ötszögletű szentéllyel. A második templomot 1824-ben elbontották, anyagait pedig az 1831-ben átadott harmadik templomba építették be. Az egykori templomok emlékét egy 1887-ben állított kőkereszt jelképezi talapzatán falusi Madonnával. A tér környéke fokozatosan beépült. A hely fontos megállója volt a Pest felé és az onnan igyekvő utasoknak. Ezt a funkcióját még a szocialista korszakban is megőrizte, például dinnyeszezon idején a csányi dinnyések a téren levő egykori épületben fújták ki magukat, illetve oltották szomjukat vagy öntöttek „lelket magukba”. A szolgáltatást az 1835-ben átadott községi kocsma, az „Alsókocsma” biztosította, amelyet többször átépítettek és bővítettek. Épülete ma is áll, a srégen szemben levő szállást azonban elbontották.

  Az 1900-as évek elején a helyi önkéntes tűzoltóság a térhez közeli fészerben, Somogyi bácsi fészerében kezdte működését, pár év múlva a ma már Borkútként működő épületben helyezték el. A tér újabb funkciókkal az 1920-as években bővült. A katolikusok 1923-ban a tűzoltók védőszentjéről, szent Flóriánról elnevezett harangot öntettek és helyezték a kőkereszt mellé. Nem sokkal később a község emlékművet állított a nagy háborúban elesett hősök tiszteletére. Róluk kapta a tér a nevét: a névtelen tér a közbeszédben előbb „a keresztnél”, utána „haranglábi tér”, a hősi emlékmű nyomán pedig Hősök tere lett. Az emlékművet a hatóság 1943-ban a Községháza mellett levő beépítetlen területre helyezte át, és csak 2017-ben került ismét vissza. Az eredeti stílusban helyreállított emlékmű a XX. század két nagy háborújában elesett mendeik neveit, továbbá 1956 emlékét is megörökíti. A teret hagyományos építészeti elrendezésben és nem hagyományos módon tarkítják épületek. Néhány lakóház az 1910-1920-as évekből maradt fenn. A tulajdonosok helyreállították, illetve átépítették őket. Hasonlóan megújult az 1920-as évekből fennmaradt Hangya-bolt (ma vasbolt), az 1929-ben átadott tanítói lakás (ma csempebolt). Nem hagyományos elrendezésben, de a téren található egy ÁBC, valamint a falu második orvosi rendelője.

  
  
  

  További információk:

  
  
  

  2235 Mende, Hősök tere..

  Az értéket ajánlotta: Balogh Gábor
  
  

• Pübnkösdi Templomdíszítő Tavaszköszöntő

  
  

  A templomdíszítés Mendén pünkösd ünnepéhez kapcsolódó, egyházi keretek között működő tavaszköszöntő szokás. A pünkösdi templomdíszítő szokásban a tervezett, hagyományos módon lezajló tevékenységek kapnak helyet (fakivágás, szállítás, fák felállítása a templomtérben, fák díszítése, oltárrács, keresztelőkút, szószék díszítése). A szlovák eredetű evangélikus közösséghez kötődő szokást fokozatosan sajátjának vallja az egész település, és egyre nagyobb számban vesznek részt a pünkösdi istentiszteleten a katolikus felekezet tagjai is az evangélikusok meghívására. A mendei szlovák eredetű gyülekezet tagjai ma már nem beszélik a nyelvet, de erős identitásuk megmaradt, amelyhez nagyban hozzájárul a templomdíszítés hagyományának éltetése. A mendei gyülekezet emlékezetében és életében még jelen lévő lelkészek mind megtalálták sajátos szerepüket a szokás megőrzésében, támogatásában, mivel mindannyian felismerték identitáserősítő szerepét. Templomok zöld ágakkal történő díszítése még a 20. század közepén is több településen volt élő hagyomány, de májusfák felállításáról utoljára Tessedik Sámuel írt. A néprajzi szakirodalomban sem olvashatunk erre vonatkozó adatot. Ezért figyelemre méltó, hogy ez a szokás Mendén töretlenül él a mai napig is.

  

  Minden évben nyolc nyárfát állítanak fel a templomban, amelyeknek lombja a kórus fölé ér. A lányok és az asszonyok a kimosott, kikeményített kézimunkákra otthon felkötik a szalagokat, amelyekkel majd a fákra erősítik azokat. Régen hímzett szalagokkal, menyecskekendőkkel, fejkendőkkel díszítették a fákat. Ezek sajnos már elkoptak, eltűntek. Évek során kialakult munkamegosztással dolgoznak. A fiatalabb férfiak dolga a nyolc nyárfa kivágása, elhelyezése, és azok megfelelő rögzítése a padsorok mellett. Az idősebb férfiak fiúgyerekek segítségével a fák törzsét borítják be nyárfagallyakkal, hogy a rögzítést eltakarják. Az asszonyok a fákra kötik fel a kendőket, terítőket. Egy külön társaság végzi az oltárkerítés befonását virágokkal. A rács elején lévő keresztet többnyire piros pünkösdi rózsával rakják ki, körben fehér labdarózsával szegélyezik. Egy személy feladata az oltárdíszítés. A lányok a szószéket és a keresztelő kutat virágozzák fel. A díszítés utolsó szakaszában kerülnek fel az egymás mellett álló fák közé kifeszített, háromszög alakban meghajtott csipketerítők és a masnira megkötött hímzett szalagok. Ez a létráról elvégezhető munka néhány fiatalabb asszony feladata, akiket egy-két idősebb asszony irányít. Végül a fák törzsére kerülnek a tavaszi megújulást jelképező „lepkék”, a négyszögletes hímzett terítőkből kialakított jellegzetes díszítmények. A lepkék felkerülése után takarítják ki a templomot. Pünkösdvasárnap az ünnep kiemelt napja, ilyenkor úrvacsoraosztás is van. A szertartás menete nem tér el a szokásos ünnepi istentisztelet menetétől. A fák szorosan a padsorokhoz simulnak, így nem akadályozzák semmiben a gyülekezet tagjait, sem a lelkészt, hogy minden a megszokott módon történjék.

  

  Magyarország 2006-ban csatlakozott az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményéhez. A szellemi kulturális örökség olyan közösségi tudás, mely generációról generációra való vándorlás során keletkezik és él tovább. A nemzeti jegyzék, mint a Magyarország területén található szellemi kulturális örökség nyilvántartása, a közösségek, csoportok vagy egyének azon kulturális megnyilvánulásait kívánja összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket azok a közösségi emlékezet és tudás részeként, mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak. 2011-ben került fel a nemzeti jegyzékre a mendei Evangélikus Gyülekezet Pünkösdi templomdíszítő szokása is. 2011. szeptember 16-án volt az ünnepélyes kihirdetés Székesfehérváron, ahol Dr. Baksa Brigitta néprajzkutató, a jegyzékre kerülés kezdeményezője, felterjesztője, Labadics Istvánné a mendei evangélikus gyülekezet felügyelője, az elem felterjesztője, Pintér Mihály a gyülekezet lelkésze, valamint Kaszanyi József polgármester, támogató vehette át Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úrtól az erről szóló dokumentumot.

  
  
  

  További információk:

  
  

  2235 Mende, Andrássy u.7.

  Az értéket ajánlotta: Labadics Istvánné
  
  Mendei Evangélikus Egyházközség
  
  

• Loyolai Szent Ignác templom, Mende

  
  

  Mende birtokon épült az országban laikus környezetben elsőként Loyolai Szent Ignác tiszteletére templom. Koháry II. István országbíró hagyatékából örököse, gróf Koháry András építette. A mintegy 100-150 fő befogadására alkalmas templomot egy török időket átvészelt templomrom helyébe – miként az I. katonai felmérés adataiból kitűnik – „mocsaras, vizenyős helyen”, a mai Hősök terén emelték. Az 1736. december 17-én megáldott templom és oltára ugyanazt a titulust viselte. Boltíves szentélyében az oltár két oldalán egy-egy jezsuita szent, a 10 évvel korábban, 1726-ban szentté avatott Gonzága Szent Alajos és Kosztka Szent Szaniszló, az oltár fölött pedig Szent Katalin és Margit szüzek „illően faragott és festett szobrai” álltak. Hajója deszkázott; székek, kórus nem volt benne. Sekrestyével sem rendelkezett. Kb. egy évtized múlva mellékoltárt kapott, az 1770-es évek elején pedig sekrestye és harangláb épült hozzá. A templom állaga az 1820-as évekre életveszélyessé vált, ezért 1824-ben lebontották. Helyette 1829-1831 között a Pest felé vezető országút bal oldalán egy dombon (mai neve: Templom-domb) újat emeltek, a régiből megmentett kő-, tégla- és vas-maradványokat abba építették be.

  „Ez az új templom – miként Mende filia plébánosa, Szabó Mihály 1830. júniusában írta – nem a régi templom mocsaras és iszapos helyén, Mende birtok közepén, hanem a birtokon kívül Bille puszta felé, a pesti királyi útnál, déli oldalon, magasabb, száraz és minden tűzvésztől mentes helyen épül; a homlokzata észak felé néz. A fal hosszúsága 13, szélessége 6, magassága 4, tornya 11 ölnek felel meg.” 1831 augusztusára lett készen. Egykorú tanúként érdemes kiemelni a bejárattól jobbra és balra látható és dátumával az 1736-os templomra utaló kőalapzatát, az építkezés helyszínén kitermelt őshonosfa-gerendázatát, az 1831-ből megmaradt misecsengőjét („G(RÓF) K(EGLEVICH) IS(TVÁN) 1831” felirattal), valamint a torony három harangja közül a 60 cm átmérőjű, kb. 125 kg súlyú Szent István harangját.

  

  A Szent István harang felirata: „CSINÁLTATTA EŐ NAGYSÁGA FEŐ MÉLTÓSÁGU / BUZINYI GRÓF KEGLEVICH ISTVÁN ÚR /MIDŐN EZEN MENDEI TEMPLOMOT ÉPÍTETTE / NEMZETES GREMSPERGER ISTVÁN ARENDÁTOR ÚR / TISZTELENDŐ SZABÓ MIHÁLY PLÉBÁNOS ÚR / ÉS SZTANTSIK JÁNOS KÁNTOR ÉS NOTÁRIUS IDEJÉK ALATT / AZ 1831. ESZTENDŐBEN” „ÖNTÖTTE EBERHARDT HENRIK PESTEN 1831.”

  A templomnak sajátos varázst ad a főoltár mögött található fali triptichon, amelyet a védőszent tiszteletére – dr. Décsei Géza plébános felkérésére és költségére – 1956 májusában-júniusában Gaál Imre pestszenterzsébeti festőművész alkotott. A festmények a szent életének három mozzanatát jelenítik meg.

  A triptichon az országban szinte kivételes, a festőművésznek alig néhány hasonló stílusú műve maradt fenn. Első ránézésre a szemlélő számára torzónak hat, pedig így teljes, ami magából a szürrealisztikus látásmódból és festészeti technikából adódik. A XIX. század második feléből és a XX. századból származó képek, szobrok, berendezési és felszerelési tárgyak közül magukra vonják a figyelmet a természetes fényt megszűrő festett ablakok. 1964 júliusában készültek. Jézus életének 5 jelenetét ábrázolják: 1. Jézus születése, 2. a Jó Pásztor, 3. az Oltáriszentség elrendelése, 4. Jézus halála és 5. Jézus megdicsőülése. A templom további látnivalói közé tartozik az orgonája (1905), az egykori főoltára (1908), a fából készült gyóntatószéke (1942), valamint a Lourdes-i barlangja (1979).

  
  
  

  További információk:

  
  
  

  2235 Mende, Fő utca 11.

  Az értéket ajánlotta: Balogh Gábor
  
  

Monor kincseink

• Csúzi Családi Pincészet – Kézműves almatermékek

  
   
  
  

  A Csúzi Családi Pincészet által készített almalekvárok, almasajt, almaszörpök és almaecetek a családi gazdálkodás Monor, Strázsahegyen található, saját művelésében lévő, ezer fát számláló almaültetvényének gyümölcseiből készülnek. Termékeink nem tartalmaznak sem tartósítószert, sem egyéb adalékanyagot, mindamellett teljes mértékben hagyományos és kézműves módon, a családi gazdálkodás mindhárom generációját bevonva készülnek.

  A termékcsaládokkal 2013-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatán Magyar Kézműves Remek díjat nyertünk, ami a hazai kézműves szakma egyik legrangosabb elismerése. 2015-ben a Gyulai Nemzetközi Gyümölcskészítmények Versenyén két termékünkkel is bronzminősítést szereztünk, míg 2017-ben az I. Nemzeti Szörpversenyen mind a két almaszörpünk bronzhelyezést érdemelt ki.

  Az almalekvárok négy ízben készülnek cukorral: natúr, fahéjas-szegfűszeges, mézes-gyömbéres és levendulás; illetve a mézes-gyömbéresen kívül a többi íz készül diabetikus változatban is. A lekvárok 82% gyümölcsöt, kevesebb, mint 16,5% cukrot vagy xillitolt és pasztörizált citromlevet tartalmaznak. A cukorral készült termékeket 4250 ml-es, 370 ml-es, 214 ml-es és 40 ml-es kiszerelésben állítjuk elő, míg a diabetikusak a 370 ml-es változatban érhetőek el. A ceglédi Hazai Pékség Kft. többféle péksüteményt készít az almalekvárjainkkal töltve.

  A díszdobozos válogatásban megtalálható mind a négy cukorral készült lekvárból egy kis kóstoló. A termék teljes megjelenítése saját tervezés eredménye. A dobozon kivágott nyílások a Monori Pincefaluban található történelmi pincesorokat jelképezik, míg a doboz hátulján található háromnyelvű leírás és térkép a Pincefalunk hírét hivatott terjeszteni a Világban. Ezzel a termékünkkel 2014 áprilisában bekerültünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem egészen 40 terméket számláló nemzeti protokoll csomagjába. Ez a termékünk 2014-ben, az almasajttal együtt kiállításra került a COPA-COGECA nemzetközi élelmiszeripai szakkiállítás magyar standján.

   

  Az almasajt fahéjas-szegfűszeges változatban készül és 100g súlyú lapkákra kerül felvágásra. A termék és az előállításához szükséges teljes eszközrendszer és előállítási technológia saját fejlesztés eredménye. Almasajtunkból a Demeter Chocolate Kft., kézműves csoki-manufaktúra almasajtos bon- bont, szaloncukrot és táblás csokit készít, akik a fűszeres almasajtos bon-bonnal 2017-ben szintén Magyar Kézműves Remek díjat nyertek! Az almaszörp az alma levéből készített gyümölcsszirup, mely cukrot, tisztított vizet és pasztörizált citrom levét tartalmazza. Az almaszörpnek is van diabetikus változata. Ezek a termékek 500 ml-es kiszerelésben készülnek.

  A mézen érlelt, szűretlen almaecetet a saját gazdaságunkban kialakult almaecet kultúrával állítjuk elő, ami így teljesen egyedi. A vegyes virágmézet már az erjedési időszakban hozzáadjuk, ezzel is emelve a végtermék alapvetően magas beltartalmi és élettani értékét. Ez a termék 0,5 l-es méretben készül. Előállítunk fűszeres almaeceteket is kakukkfű, rozmaring és tárkony felhasználásával. Ezek 0,25 l-es méretben érhetőek el. A szűretlen almaecetből és a fűszeres változatokból díszdobozos változatot is készítünk.

  Az almalekvárjainkat számos pest megyei település közétkeztetésébe szállítjuk. Kézműves almatermékeinkkel viszonteladóinkon és partnereinken keresztül mind Pest megyében, mind Budapesten, míg velünk személyesen a megyei és országos jelentőségű kiállításokon és vásárokon lehet találkozni!

   
  
  

  További információk:

  
  
  

• Borvidékek Hétvégéje

  
  

  A Borvidékek Hétvégéje rendezvény célja, hogy a Monorhoz és Magyarországhoz kötődő egyik fontos kulturális értéket; a bor készítésére és tárolására szolgáló építészetileg is értékes pincesorokat a lehető legjobb állapotban és közösségi térként bemutatva őrizzük meg az utókornak. A rendezvényt a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége teljes támogatása is övezi. Velük együttműködve hívjuk meg valamennyi borvidékről azokat a borászatokat, akik méltó módon mutathatják majd be borvidékének értékeit, hagyományait.

  A Borvidékek Hétvégéje igazi különlegesség a borszerető közönség számára. Egy helyen, közösségi élményként találkozhat a helyi bort készítő polgár, a szórakozni vágyó fiatal, a kirándulni induló családok és a szakmai érdeklődők. Ráadásul mindez egyedülálló módon, hangulatos pincesorok között hozza össze a 22 magyar borvidéket és a bort szerető, tisztelő embereket. Mindezt az ország közepén, Budapest közvetlen szomszédságában, Monoron, az ezer pince városában.

  
  
  

  További információk:

  
  
  

  Az értéket ajánlotta:
  
  Vigadó Kulturális és Civil Központ Nonprofit Kft.
  
  

• Kis-tó és Tavas-park

  
  

  A város egyik népszerű közterülete a Kis-tó, és környéke a Tavas-park. A gazdag élővilágú tó és a körülötte található közel 8 hektáros terület 2014-ben újult meg. Ekkor került kialakításra a parkot átszelő kivilágított sétány, a kerékpáros extrém pálya, a rendezvények kialakítására alkalmas terület a szánkódomb mellett, a kültéri edzőpark és a tóban elhelyezett stégek. Az itt található játszótér is kibővült és most már állandó és kedvelt helyszíne a családos látogatóknak. A Kis-tó parkjában lévő tanösvényen végighaladva a város természeti kincseit és hagyományait ismerhetik meg; a testépítés és a fitness iránt érdeklődőket szabadtéri kondipark várja.

  
  
  

  További információk:

  
  
  

  Az értéket ajánlotta:
  
  Vigadó Kulturális és Civil Központ Nonprofit Kft.
  
  

• Strázsa-hegy

  
  

  A monori Strázsa-hegy az Északi-középhegység legdélebbi, félszigetszerű nyúlványa. Önálló kistáj, amelyet az ezredforduló után különítettek el a Gödöllői-dombságtól. 190 méteres magasságával a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a monori falut és népét a portyázó törököktől. A Strázsa-hegyen egy kisebb falu nagyságával vetekedő, pincékkel, borházakkal sűrűn beépített szőlőskertek alkotta pincefalu található. Közép-Európa egyik legnagyobb területű összefüggő pincefaluja, 180 hektáron terül el. Hol sűrűbben, utcákat alkotva; hol elszórtan elhelyezkedve, mintegy 960 pincét számlál, mely terület a Kunsági Borvidékhez tartozik. A Kis-Strázsa hegy tetején 2002 őszén elkészült egy modern kilátó, ahonnan egyedülálló panoráma tárul a látogatók elé. A kilátópontról a Budai-hegyek vonulata is látszik, a legfelső szintjén elhelyezett panorámatáblák segítségével beazonosíthatóak a környékbeli nevezetes pontok és a Budai-hegyek jellegzetes domborulatai is.

  
  
  

  További információk:

  
  
  

  Az értéket ajánlotta:
  
  Vigadó Kulturális és Civil Központ Nonprofit Kft.
  
  

Nagykáta kincseink

• Alapalapítvány Szociális, Kulturális, Ismeretterjesztő és Sport Alapítvány

  
  

  Az Alapalapítvány tevékenységei:

  -a térség vizuális kultúrájának bemutatása,

  -kortárs közösségi képzőművészet szervezése, támogatása,

  -természeti környezet felhasználásával vizuális projektek szervezése, lebonyolítása, országos megjelenítése,

  -térségi szociális tevékenységek koordinálása,

  -sportesemények szervezése, támogatása.

  
  

  További információk:

  
  

  alapalapitvany@freemail.hu

Nyáregyházi kincseink

Pándi kincseink

Péteri kincseink

Pilisi kincseink

• Baranyi Ferenc irodalmi munkássága

  

  Pilisen született 1937. január 24-én. Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Írói álneve: Francesco del Sarto. Nagyapja Kuzsma István a pilisi iskola igazgatója volt. Édesapja id. Baranyi Ferenc a község jegyzője volt. Élt Pilisen, Nyáregyházán, Monoron, majd Budapestre költözött.

  1957-1962 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett olasz, majd francia szakon. 1963-65 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1954 óta publikálja verseit. Közben 1955–57 között pályamunkás, illetve tisztviselő volt. 1963–68 között az Egyetemi Lapok munkatársaként működött. 1968–69-ben az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 1969–1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV szórakoztató és zenei főosztályán kezdetben főosztályvezető-helyettesi, majd főmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1984 és 1986 között másodállásban a Palócföld főszerkesztője volt, 1988–92 között pedig az Ezredvégé. A Magyar Írók Szövetségének 1963-tól 2006-ig volt tagja. 1988-ban a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának 1990-től 2014-ig volt elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult. A Művészet Barátok Egyesületének 2001-től 2003-ig főtitkára volt. Rövid ideig a Szövetség az Európai Magyarország szóvivője volt, valamint elnöke a Haladó Erők Fórumának.

  Jelenleg is tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, valamint a párizsi Académie Européenne des Scienses des Arts et des Lettres-nek. Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították, folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, néhol önálló kötetekben is. Baranyi a magyar líra igazi elkötelezettje. Verseiben, írásaiban szülőfaluját sosem feledi el. Gyakran visszatér a Duna–Tisza közére, Pilis, Nyáregyháza, Nagykőrös, Cegléd tájaihoz. Megszállottja az operairodalomnak. 7-8000 darabos operalemez gyűjteménye van. Felesége 1962 óta Büki Erzsébet, fiuk Péter 1967-ben született.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Beleznay-Nyári Kastély

  

  A Beleznay család a Somogy vármegyei Belezna községből származik. A család őse, András II. Ferdinándtól adományt nyert Pest megyében, innen indul a család későbbi felvirágzása.

  Beleznay János 1717-ben megnősült, felesége Grassalkovich Zsuzsanna, Grassalkovich Antalnak a Budán székelő Újszerzeményi Bizottság elnökének húga. Az ifjú feleség hozományként a pilisi-alberti-dánosi-nyáregyházi lakatlan területek földjeit kapta meg bátyjától, melyeket átadott férjének.

  A kastélyt a 1720-as évek körül építette Beleznay János, olasz építőmesterrel. Mária Terézia is megszállt itt, valamint gyakori vendég volt Kármán József író is. Állítólag itt írta a Fanni hagyományai című művét. A Beleznay család után Nyáry Antal vette meg a kastélyt.

  Az épület szabadon álló, egyemeletes, hátrafelé U alakú, barokk stílusú kastély. A főhomlokzat 2+3+2 tengelyes. A földszinti falsík sávozott, az emeletet lizénák tagolják, övpárkány választja szét a kettőt. A földszinti ablakok egyenes záródásúak a könyöklőpárkánnyal. Az emeleti ablakok füles, guttás keretelésűek, felettük indás ornamens, könyöklőpárkányuk alatt domborított falon köténydísz. Oldalhomlokzatain fent, lent egy ablak. Az oldalhomlokzatok közepéhez egy-egy nyégyszögletes kis torony kapcsolódik, mindhárom oldalon a fentiekkel egyező kiképzésű ablakkal. Az épületen körbefutó, profilozott kétrészes párkány zárja le a homlokzatot. A lezáró párkány felett a toronynak még egy szakasza emelkedik lant alakú vakablakkal. Hagyma alakú, pirosra festett zsindelyes sisak fedi. A tornyokhoz hátrafelé egy-egy földszintes szárnyépület csatlakozik. Hajlított ívű oromzatos homlokzataikon egy szalagkeretes ablak bújtatott ráccsal, az oromzat fektetett, kis, ovális ablakokkal. A jobb oldali szárnyépületben voltak a személyzeti lakások, a bal oldaliban az istállók és a raktárak.

  

  A jobb oldali homlokzatán 1+2+3 régi szalagkeretes ablak és több újabb. A főépület udvari homlokzata öttengelyes, egyenes záródású kőkeresztes ablakokkal. Középen két-két toszkán oszlop, háromszögű timpanonnal lezárt proticus, az oromzatban Nyáry-címer. Mögötte egyenes záródású, kőkeretes ajtó félköríves felülvilágítóval. Az épületet kontytető fedi. Az oldalszárnyak egy része előtt négy félköríves nyílású mellvédes tornác. A belső részén a földszinti helyiségek boltfiókosok. A bejárati előcsarnokból nyílik a lépcsőház, kétkarú lépcsője szögletes alakú bábos balusztráddal. Az emeleti helyiségek sík mennyezetűek. A jobb oldali szárnyépület több boltfiókos ez egy alacsony, öt oszloppal kettéválasztott cseh süveg boltozású helyiséget foglal magában.

  A kastélyt hatalmas park veszi és vette azelőtt is körül. A kastélytól déli irányban három tavat alakítottak ki. A falu felé eső két tónak a közepén kis szigeteket építettek ki, melyekre fahidak vezettek. A kastély körül azelőtt széles vizesárok volt, a falu keleti fele felé 7-8 méter széles és rajta 2 híd volt a Kármán és a Bocskai utcánál. A 18. századi térképen 5-6 méter magasságú domb látható. A domb egyik végében a Beleznayak borospincéje volt, a mai Debi söröző telek végénél. Jégvermük a harmadik tó nyugati felénél épült. A kastélyt őrző lovas huszárok istállója a mai futura épületénél volt. A Nyáry család a kastélyt és parkját kerítéssel kerítették be. A második és harmadik tó között található kriptát lebontották és a mai helyére építették fel. A Nyáry család kriptájában a koporsókat polcokra helyezték el. 1944-ben az oroszok a koporsókat a kripta jobb oldalánál egy gödörbe temették, ugyanis ekkor a kastély orosz katonai kórház volt és a meghalt katonákat a temetés előtt a kriptában gyűjtötték össze. A kastély kertjében vannak eltemetve azok az orosz katonák, akik a pilisi és a környék csatáiban estek el.

  A háború után a kastélyt államosították, ma gyermekotthonként működik.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Evangélikus templom

  

  A török időkben elhagyott községet Beleznay János földbirtokos kezdte benépesíteni a közeli pusztákról, Dunántúlról és délvidék irányából. Az első telepesek legnagyobb számmal Nógrád megyei sziráki evangélikusok voltak. A szlovák ajkú betelepültek 1722. május 24-én érkeztek Ürményből. Lelkészüket Apostoli Andrást is magukkal hozták, akit 1722-ben iktattak be hivatalába. Kezdetben a paplakban tartották az istentiszteletet, majd később templomot építettek, amelyre Beleznay pénzt adományozott 1724-ben. Szentháromság vasárnap avatták ezt a templomot, amely a mai evangélikus templom közelében állt.1732-ben harangot öntettek. 1725-ben Visnay György volt a lelkész, majd Farkas György 1758 és 1775 között Sztehló András volt a lelkész, akinek szolgálata alatt 2 harangot újraöntöttek és a mostani templom alapjait letették. A templomot 1784. advent második vasárnapján avatták fel. Az építkezést Beleznay Miklós és felesége Podmaniczky Anna Mária bőkezűen támogatta.

  1787-ben épült a templom elé a torony, amelyet Podmaniczky Anna Mária fizetett. 1791-benépült a sekrestye és szerezték be az orgonát 600 Forintért. A templomban lévő emléktáblát Beleznay Miklósné állíttatta férje emlékére. Az oltár baloldali falrészében van a tábla elhelyezve.

  Az evangélikus templom stílusát tekintve barokk jellegű. Egyhajós, a hossztengely két végén bejárati ajtókkal és felettük kórusokkal. A templom hosszúsága 50 méter, szélessége 17 méter, a magassága 10 méter. A kereszttengely irányában van az oltár és felette a szószék, melyre jobb felől van a feljáró lépcső. Az oltár falán van a Jézus mennybemenetelét ábrázoló olajfestmény, melyet dr. Nyáry Alfonz festett és ajándékozott a templomnak. Az oltárral szemben lévő karzaton van a fémsípos orgona és előtte a klaviatúra szekrény. Az orgona alatt sekrestye van és itt van a harmadik bejárat is. A templomban 78 rögzített pad van. A kórusokon emelkedően 12 padsor és 22. db lóca van. A szószék feljárata előtt pedig a papi székek. Sárkány Sámuel püspök 80. születésnapja emlékére márványtáblát helyeztek el a templomban.

  

  A torony magassága 32 méter, négyszögletű, vörösréz fedéllel. A harangok magasságában körülfut a karzat. A toronyban négy oldalra mutató lapokkal ellátott toronyóra van. Az első órát 1806-ban vette az egyház 800 forintért Hilbinger Józseftől. A templom alatt kripta található, ahol Beleznay család tagjai nyugszanak, valamint 1976 óta Sárkány Sámuel volt püspök bronz koporsója. 1820-ban a tornyot újra fedette az egyház, majd 1822-ben a templomot zsindellyel újrafedték 1470 Ft-ért.

  1862-63-ban szerezték be azokat a harangokat, amelyeket 1916. évi haza védelmében fel kellett áldozni. Csak a középső harang maradt meg. 1922-ben húzták fel az új harangokat, ehhez Gubányi József igen szép összeggel járult hozzá. 1877-ben Nyáry család a közép kupola csillárját ajándékozta az egyháznak. 1881-ben Nyáry Gyula vörösmárvány keresztelő medencét adományozta az egyháznak. 1798-ban új fedelet kapott a templom, melynek felét Beleznay Miklósné fizette. 1903-ban alakítják át az oltárt és a szószéket. 1910-ben a torony új faszerkezetet és erkélyt kap. 1914-ben bepalázzák a templomot. 1928-ban renoválják, majd villanyvilágítást is bevezették.

  1944 őszén a visszavonuló német csapatok a templom tornyot felrobbantották, így a templom épülete is jelentősen sérült. 1947-ben kezdtek hozzá a leszakadt boltív és karzat helyreállításához. 1948-ban kezdték el a toronytest építését. A munka elhúzódott és az új sisak csak 1956-ban került fel a toronyra. A torony alatti bejáratot, ajtót özv. Kovács Sándorné (malomtulajdonos) ajándékozta a gyülekezetnek. A torony és a kis harang ünnepélyes felavatása 1948. december 5-én volt. A 60-as években is felújításokat végeztek a templomon, valamint a szigetelést az ún. dán módszerrel próbálták megoldani, több kevesebb sikerrel. A következő években a gyülekezeti ház és a vendégház felépítése történt, majd a templom hangosítása is megtörtént. A 90-es években sikerült a templomot nagyon szépen rendbe hozni. A kertjében található az első és második világháborús áldozatokra emlékező alkotások. 1998 után megújult a gyülekezeti ház és a lelkészlakás is.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Gerje patak és forrásvidéke

  

  A Gerje-patak mai formájában a 19. század legvégén alakult ki az 1853-ban alakított Gerje-Perje Vízszabályozó társulat tevékenységének a hatására. A mai meder több korábbi mocsaras terület és malomárok összekötésével alakult ki. A Pilisen eredő részét a középkorban Csíkos-pataknak (Chykus) nevezték, valószínűleg a benne élő csíkhalakról kapta a nevét. A vize Albertiig folyt. Több tavat rekesztettek el belőle, amelyek részben halastavak voltak, részben pedig vízimalmok víztározói. Gerjének korábban Cegléd egyik határrészét hívták, - amely egy Árpád-kori település nevét őrizte meg, - ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ennek az ároknak volt a neve Gerje-árok, ennek a neve terjedt át új árkok ásásával az egész vízrendszerre.

  A Gerje-patak forrásvidéke lápi tőzeges területen van és az igen ritka síkvidéki források egyike. A Tisza folyó vízgyűjtő területéhez tartozó Gerje-patak a pilisi forrásoknál ered. A Gerje-patak ma valódi vízfolyás, mely a pilisi „Csilló lovarda” mellett bukkan elő forrásaival, és forrás eredetű mellékágakkal, biológiai folyosót képezve jut el a főbefogó Tiszáig. Pilis város címerében a két pajzsmezőt elválasztó, ezüst színű pólya a Pilis városban eredő Gerje patakot jeleníti meg.

  

  A Gerje-patak Köröstetétlen határában egyesül a Perje-patakkal és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven Tószeg alatt ömlik a Tiszába. Az érintett települések folyásirányban: Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd, Törtel, Kőröstetétlen, Tószeg.

  A forrásvidék természeti értékekben igen gazdag, számos védett vízimadár él itt. A vizes, üde rétegnövényzet között, pedig Magyarországon egyedülálló orchideafajta, valamin Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő égerdeje is megtalálható itt, amely 1995 óta védett területként kezel a város. Ezen a területen már a bronz- és vaskorban, majd a honfoglalás korában is laktak. Régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Az első okleveles említés 1326-ból való, ekkor már itt állt az ún. Szentlélek-templom, amely helyén ma emlékhely található, melyet 2000-ben adtak át.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Liebner birtokhatárkő

  

  Liebner József (1850.06.23. - 1925.11.23.) régi történelmi családból származott, de a nemességet a mezőgazdaság és a mezőgazdasági irodalom terén szerzett érdemeiért csak 1896. december 18-án kakucsi előnévvel kapta meg. 1904-ben a pápa a Szent Gergely Lovagrend parancsnoki rendjével tüntette ki, majd 1908-ban császári és királyi asztalnok lett. Élénken részt vett a vármegyei, különösen a közgazdasági mozgalmakban. A vármegyei állandó választmány tagja, miniszteri gazdasági tudósító, több bizottság elnöke és számos más közérdekű egyesület és bizottság elnöke, alelnöke vagy tagja volt.

  Öröklés és vásárlás útján jutott a pilisi birtokaihoz, melynek területe 1020 katasztrális hold volt. A birtok határain három kő keresztet helyezett el a következő felirattal: Isten dicsőségére emeltette Kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnok. A kőkereszteket a pilisi sportpálya kerítésénél, a Albertirsa felől a mai 405. sz. út mellett, valamint a Kölcsey utca 50-es számú ház előkertjében láthatjuk még ma is. Katolikus iskolát létesített az úri utcában, ami ma a Dózsa György utca. A katolikus templom udvarán lévő kőkeresztet is ő ajándékozta az egyháznak. A pilisi Mária-és Ilona-telep az ő birtokrészének 1920-as eladása után került - előzetes házhelykiosztási tervek alapján- kiosztásra.

  Pilisen kívül több helyen voltak birtokai, Kakucson, Pótharasztpusztán, Újhartyánban, Szabadréten, Tatárszentgyörgyön, Sarlósáron. A Liebner család birtokai elérték a 12 000 kat. holdat.

  Liebner József felesége Rosenfeld Gizella volt, (apja Rosenfeld Károly, anyja Schumann Jozefa színésznő). A családban 10 gyermek született, de csak öten élték meg a felnőttkort.

  1925-ben idősebb Liebner József meghalt, a birtokait fia, József örökölte.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Hegyeki pincesor

  

  A szőlőtermesztés, borkultúra régi hagyományokra tekint vissza. Beleznay János, Grassalkovics Antal sógora javaslatára telepített szőlőt Pilisen. A dolinai Vinyica hegy (kilátó) falu felé eső lejtője lett betelepítve. A lejtő lábánál egy patkó alakú hatalmas pince épült. A 19. sz. vége felé teljesen kipusztult a szőlő a dombon. A szőlő terület lejjebb került a homokos rózsáskai, haleszi, homoki, paberoki, öregerdőn túli részekre. Az itt termesztett borokat legtöbbször még ma is a Dolina löszfalaiba vájt hangulatos „Hegyeki pincesor” régi és új pincéi őrzik. A Dolinában szépen megművelt domboldalak mellett, árnyas erdők, ligetek várják a barangolni vágyókat. A környék kiemelkedő magaslata régi térképen még Vinicni Vrch (Szőlőhegy) néven szerepel, tengerszint feletti 230 méterével 10 m-rel magasabb, mint a Gellérthegy.

  

  A borkultúra hagyományának őrzését a Pilisi Hegyeki Borgazdáknak köszönhetjük, akik számos programmal és finom borokkal várják a rendezvényeikre a látogatókat.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Holánszki pékség

  

  A Holánszki pékség hagyományos módon, akácfával felfűtött kemencében, adalékanyagoktól mentes kenyeret süt. A pékség a 1930-as évektől működik, 1954-től dolgozott ott Holánszki Ferenc, majd 1960-ban fia Holánszki József is be lett fogva a munkába, majd hivatalosan 1975-től dolgozott mellette, mint pék. Jelenleg Holánszki József nevén van a pékség és fia Holánszki Zoltán folytatja a családi hagyományokat.

  Saját termékük: fehér kenyér, kifli, zsemle, lekváros bukta, kapusztnyika. A kenyér 1 kg-os, de rendelésre készítenek 3 és 4 kg-os kenyeret is. Termékek főleg Pilisen kaphatóak, de szállítanak Budapestre is. A kenyér készítése már délelőtt elkezdődik a kovász készítésével. Liszt, élesztő, víz összekeverve. 8-10 óra kell, hogy az erjedés után érett kovász legyen. Ha felhasználás előtt visszaesik, akkor túlérett lett, ilyenkor hideg vizet adnak hozzá, ha éretlen, akkor meleg vizet kell adni hozzá. Ha a kovász megfelelő, akkor összekeverik a liszttel 50-50 %-os arányban. 2-3- szor szellőztetik. A következő munkafolyamat a tészta kihúzása, ami a csészéből (amiben kelesztik)való kiszedést jelenti. Utána jön a feladás. 1 kg 15 dkg-os darabokra szaggatják a tésztát. A gömbölyítés után következik a kenyérhajtogatás. Lényege, hogy a tésztából kiszorítsák a benn lévő levegőt, hogy ne legyen benne lyuk. Utána a tészta szakajtóba kerül pihenni 1, 1,5 órát, majd a kemencébe kerül. A kemencében az akácrönköket a hajnalban végződő műszak utolsó feladataként pakolják be a kemencébe.

  

  A begyújtás a dagasztás kezdete előtt 6 órával történik. A fa elégése után kihúzzák krupnival a hamut és a még izzó parazsat, amelyet egy kisebb tűztérbe teszik át, ahol használati meleg víz készítésére használják. A hamut kisöprik, kitörlik a teret nedves ronggyal. A kéménynyílásokat lezárják, hogy több hő ne távozhasson a tűztérből. A kemence homlokzatán lévő kéménynyílást fedő lemezeket kinyitják, hogy a pékségből a felesleges meleg távozhasson.

  A vetés, kemencébe helyezés folyamata: Két pék áll a felső kemencéhez. Az egyik a sütésre előkészített tésztát a szakajtóból ráönti a péklapátra. A másik vízzel, amelybe egy kevés liszt van keverve lemossa, majd a tetejét bevagdossa.

  

  Ha keletlenebb, akkor mélyebben karcolja be, hogy a keletkező gázok ne nyomják szét a kenyeret. Egy pléh edénnyel belocsolnak a tűztérbe, hogy gőz képződjön, utána kezdődik a folyamatos vetés. Betolja a lapáton lévő tésztát a kemencébe, lerakja. A kemence használat közben folyamatosan hűl. A kezdeti magas hőmérséklet miatt az egyik hűvösebb oldalon kezdik a vetést néhány kenyérrel, majd egyre többet tesznek be, kicsit hosszabb időre. Itt megkapja az alapot, egy kevést színt. Utána kerül át az alsó kemencébe, ahol készre sütik. 1 óra múlva szedik ki, vízzel megmossák, hogy kicserepesedjen és a fölösleges lisztet is eltávolítsák, majd kikerül a pihentetőbe.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Ikerfenyő

  Gubányi Károly (1867-1935) nemzetközileg elismert mérnök, világutazó. Ausztráliában eltöltött évei után hazaköltözött és Pilisen telepedett le. A Beleznay leszármazottaktól megvette a Dolinában lévő vadászkastélyt. Az épületet rendbe hozatta és körülötte sok szép és különleges növényeket telepített. Az épület előtt, illetve a domboldal déli oldalát teraszos (lépcsős) formára képezte ki, ahol illóolajokat adó levendula ültetvényt létesített. Az épülettől északi irányban lévő domboldalon Erzsébet királynőről elnevezett szőlőfajtát telepített, amely még az 1950-es évek elején is termett.

  

  Gubányi Károly húga, Izabella (1872-1946) 1894-ben férjhez ment a jómódú német családból származó Schieck Emilhez, majd 1898-ban megszületett fia Emil. Gubányi Károly a családnév fenntartása miatt örökbe fogadta és a nevére vette unokaöccsét. A vegyészmérnök végzettségű, vállalkozó kedvű utolsó földbirtokos Pilisen Gubányi Sik Emil, aki a növénynemesítés terén vívott ki magának maradandó érdemeket. 1934-ben Gubányi Sik Emil a nevelőapja tiszteletére ültette az ikerfenyőt, amely a mai napig Pilis jelképe.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Kapusztnyik (Káposztás táska)

  

  Hozzávalók:

  Tészta:

  1. kg. liszt

  3.5 dl tej

  17 dkg cukor

  10 dkg zsír

  0.5 dl olaj

  2 tojás

  1. élesztő

  csipet só

  
  

  Töltelék:

  2. kg fehér káposzta

  őrölt bors

  Elkészítés:

  Töltelék:

  A káposztát megmossuk, kettévágjuk, majd lereszeljük. Megsózzuk egy tálban átforgatjuk és 10 percig állni hagyjuk. Egy lábasban kis olajat teszünk, a kinyomkodott káposztát rátesszük és megdíszteljük. Lehúzzuk az edényt a lángról, megborsozzuk és jól elkeverjük.

  Tészta:

  Az élesztőt cukros tejben felfuttatjuk, majd a lisztre öntjük, beletesszük a többi hozzávalót és összegyúrjuk, majd 1 órán át kelesztjük konyharuhával letakarva.

  Kis cipókat csinálunk a tésztából, ezeket külön - külön kerekre kinyújtjuk, kb. 1/2 cm vastagságúra, a káposztából a kör egyik felére halmozunk egy - egy adagot, a tészta másik felét ráhajtjuk a szélét ujjheggyel lenyomkodjuk nehogy kijöjjön a töltelék. (Kb. 12 cipó) Tepsire rakjuk, villával megszurkáljuk, felverünk egy tojássárgát és ezzel megkenjük a tésztákat és előmelegített sütőben 20 - 25 perc alatt aranybarnára sütjük.

  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Liebner birtokhatárkő

  

  Liebner József (1850.06.23. - 1925.11.23.) régi történelmi családból származott, de a nemességet a mezőgazdaság és a mezőgazdasági irodalom terén szerzett érdemeiért csak 1896. december 18-án kakucsi előnévvel kapta meg. 1904-ben a pápa a Szent Gergely Lovagrend parancsnoki rendjével tüntette ki, majd 1908-ban császári és királyi asztalnok lett. Élénken részt vett a vármegyei, különösen a közgazdasági mozgalmakban. A vármegyei állandó választmány tagja, miniszteri gazdasági tudósító, több bizottság elnöke és számos más közérdekű egyesület és bizottság elnöke, alelnöke vagy tagja volt.

  Öröklés és vásárlás útján jutott a pilisi birtokaihoz, melynek területe 1020 katasztrális hold volt. A birtok határain három kő keresztet helyezett el a következő felirattal: Isten dicsőségére emeltette Kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnok. A kőkereszteket a pilisi sportpálya kerítésénél, a Albertirsa felől a mai 405. sz. út mellett, valamint a Kölcsey utca 50-es számú ház előkertjében láthatjuk még ma is. Katolikus iskolát létesített az úri utcában, ami ma a Dózsa György utca. A katolikus templom udvarán lévő kőkeresztet is ő ajándékozta az egyháznak. A pilisi Mária-és Ilona-telep az ő birtokrészének 1920-as eladása után került - előzetes házhelykiosztási tervek alapján- kiosztásra.

  Pilisen kívül több helyen voltak birtokai, Kakucson, Pótharasztpusztán, Újhartyánban, Szabadréten, Tatárszentgyörgyön, Sarlósáron. A Liebner család birtokai elérték a 12 000 kat. holdat.

  Liebner József felesége Rosenfeld Gizella volt, (apja Rosenfeld Károly, anyja Schumann Jozefa színésznő). A családban 10 gyermek született, de csak öten élték meg a felnőttkort.

  1925-ben idősebb Liebner József meghalt, a birtokait fia, József örökölte.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Pecsenyka (Májas)

  

  Hozzávalók:

  Hozzávalók:

  Disznó belsőségek: máj, tüdő, lép, nyelv, szív, hús

  1 fej hagyma

  őrölt piros paprika, őrölt bors, kömény,

  
  

  A disznó főtt belsőségeket megfőzzük, majd melegen szép csíkokra vágjuk. A hagymát zsíron megpirítjuk, tűzről levéve paprikázzuk, majd rátesszük a csíkokra vágott belsőségeket. Fűszerezzük sóval, borssal, őrölt köménnyel. Tálaláskor kenyeret, savanyúságot és főtt krumplit adunk hozzá.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Rakovszky József irodalmi munkássága

  

  Rakovszky József író, költő, műfordító, középiskolai tanár Budapesten született 1920. június 11-én. Sátoraljaújhelyen nevelkedett kilenc hónapos korától, nevelőszülőknél, mert szülei elhagyták. Iskolájában már 12 éves kora körül felfigyeltek rá tanítói, első verseit egy kis könyvecskében jelentették meg. A Sárospataki Főiskola tanára Dr. Gerőcz Kálmán költészettani, stilisztikai és egyéb olyan könyvekkel látta el, amely fejlődését elősegítette. Pártfogója azonban nem tudott neki gimnáziumi ösztöndíjat szerezni, így csak a 8 elemit végezhette el jeles eredménnyel. Rakovszky József, hogy idős nevelőszüleit segítse, nehéz fizikai munkát vállalt, de közben verseket is írt. A nevelőszülők halála után a 20 évesen egyedül maradt fiú, hogy eltartsa magát, fa és szénkereskedést nyitott, majd miután ebbe belebukott, a városi szállodában portásként dolgozott. Jelentkezik Pécsre a pálos szerzetesrendbe, hogy a gimnáziumot elvégezhesse. A rend azonban a magánvizsgadíjakat nem tudta kifizetni, ezért ő, miután laikus testvér nem akart lenni, kilépett és feljött Budapestre. Rikkancsként dolgozott, közben a Magyar Szó, a Református Újság, és több más lap is közölte verseit. A Magyar Szó főszerkesztője, Dr. Meskó Zoltán segítségével Erdélybe került, előbb Marosvásárhelyre, majd Sepsiszentgyörgyre a Székely Nép című laphoz újságírónak. Visszatér Budapestre, ahol Horthy Miklós kormányzó 75. születésnapjára egy köszöntőverset ír, ami több napilapban megjelenik. Bemutatják Horthynak majd kérésére ezután a kormányzói iroda segítségével két év leforgása alatt elvégezte a gimnáziumot. 1945. tavaszán megindította Budapesten a „Munkásegység” című lapot, amelyet Vas Zoltán kommunista polgármester két hónap után letiltott.

  Közben összeismerkedik Nagy Ferenc miniszterelnök fiával, akivel együtt szerkesztik az Igazság című lapot. 1947. január 7-én az ÁVH letartóztatja, a börtönből másfél év után szabadult. Egy jóindulatú rendőrtiszt tanácsára rövid bujkálás után elhelyezkedik a MÁVAG -ban segédmunkásnak. Kiemelik, és a „Kalapács” című gyári lapnál lesz újságíró, itt ismerkedik meg későbbi feleségével is. Megalakítja a Táncsics Mihály Irodalmi Társaságot, amelybe a Táncsics unoka és dédunoka mellett Várnai Zseni, Fodor József, Szirtes Ádám és még sok neves író, színész és költő tartozott. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Dr. Vojnovich Géza szinte fiának fogadta, ezért a Táncsics Társaság rendezvényeit az Akadémián tartották. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Fészek Klubnak is, miközben befejezte a bölcsészkaron a tanulmányait, ahol magyar-történelem szakos diplomát szerzett. A 60-as években országszerte jelentek meg újságokban művei.

  

  Megnősült és Pilisre költözik. Több helyen is tanított, de végül lakóhelyén dolgozik tovább,mellette továbbra is folytatja irodalmi munkásságát. Bár megfigyeli a rendőrség, rendszeresen járja az országot, miközben eljut a szocialista országokba is. Irodalmi műveivel kapcsolatban többször kijutott Nyugat-Európába is, azonban disszidálni nem akart, mindig hazajött. Irodalmi munkássága egyre termékenyebb lett, megírja Heine drámáját, majd az Igazmondó juhász című színdarabját. Az állandó megfigyelések és rendőri zaklatások idegrendszerét nagyon megviselik, előbb idegszanatóriumba kerül, majd rövid időre átviszik a Lipótmezőre, ahol az igazgató-főorvos javaslatára 1966-ban leszázalékolták. Rokkantnyugdíjazása után szerényen éli napjait Pilisen, verseket ír, fordításokat vállal, közben több regénye is születik. Megismerkedik az Északi Járműjavító Vállalat igazgatójával, akinek segítségével nyugdíjasként az ottani kultúrházban kilenc évig dolgozhatott. Később az angyalföldi szakszervezeti szállodában lesz portás. 1984-ben Budapestre költözik házát elcserélve, egy csepeli panellakásba, felesége friss nyugdíjasként Kispestre jár át tanítani. Különböző rendezvényeken vesz részt, amelynek egy részét ő szervezi.

  Az 1989-es erdélyi események annyira felzaklatják, hogy karácsony előtt súlyos agytrombózist kapott. Részlegesen lebénult, azonban rövid időn belül olyan sokat javult, hogy otthon már tudott szellemi munkát végezni. 1991-ben létrehozta magánerőből a Szózat című folyóiratot, barátai segítségével egy fillér haszon nélkül szerkesztette és terjesztette. 2004. augusztus 27-én vétlen autóbalesetet szenvedett, amely után két műtétet is kellett elvégezni. Egy hónappal a baleset után belehal sérüléseibe. Pilisen temették el, Hegedüs Lóránt református püspök áldotta meg a sírt. Több helyen emléktáblát állítottak neki, így a pilisi könyvtár falán, a budapesti Szabó Dezső Színház bejáratánál, és Sátoraljaújhelyen is annak a háznak a falán, ahol lakott.

  
  

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság
  
  

Szentlőrinckátai kincseink

Szentmártonkátai kincseink

• Battha szobor

  

  Hófer Miklós kezdeményezésére, a család és az önkormányzat anyagi támogatásával 1999-ben, Kossuth látogatása 150. évfordulóján, szobrot állítottak Battha Sámuel kormánybiztosnak. A szobor Sebestyén Benedek (1937 – 2011) alkotása. „Az 1848-49-es szabadságharc idején Battha Sámuelt, Kossuth Lajos kormánybiztosnak nevezte ki. Kossuth a tápióbicskei csata után – 1849. április 5-én és 6-án – a Battha-kúriában szállt meg.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Helytörténeti kiállítás

  

  A településen 1990. május 24-én alakult meg a Községtörténeti Baráti kör. Célja hagyományőrzés, hagyományápolás. Fő feladatának tekinti Szentmártonkáta történetének, hagyományainak felkutatását, ápolását, összegyűjti a község történetére vonatkozó dokumentumokat, a település életét tükröző tárgyi eszközöket, irodalmi-, képzőművészeti-, zenei alkotásokat és egyéb emlékeket. Az összegyűjtött anyagokat helytörténeti kiállítás keretében tárja az érdeklődő közönség felé. A kiállítás, valamint a Kandó-, és Szabó Magda emlékszoba a Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Teleház épületének emeleti részén található meg.

  
  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Hősök ligete (I. világháborús emlékhely)

  

  Hősök ligete vagy Hősök tere. Mindkét elnevezést használja a település lakossága. Az emlékművet a harmincas években alakították ki az első világháborúban elesettek emlékére. 2011-ben valósult meg az emlékmű környezetének felújítása. Térkő burkolatú járda került az emlékmű köré, valamint két pihenőpad és kandeláber került elhelyezésre. Települési értéke az első világháborús emlékhely.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Karai István emlékszobor

  

  A polgármesteri hivatal aulájában láthatjuk Karai István, Szentmártonkáta rendszerváltás utáni első polgármesterének szoborportréját. Karai István polgármester négy ciklusban nyerte el tisztségét, s 15 éven keresztül munkálkodott a falu érdekében. Személyében lelkes, fáradhatatlan, előremutató tervekkel, jó szándékkal teli vezetőt kapott a község. Nevéhez olyan új beruházások fűződnek, mint az új községháza, új óvoda, új sportöltöző, új aszfaltos utak, járdák, valamint az intézmények korszerűsítése: új iskola tornaterme, újtelepi iskola felújítása, óvoda főzőkonyhája. Igazi lokálpatrióta volt. Értékteremtő munkássága példamutatás a jövő nemzedéke számára. Munkásságának elismeréseként 2005. október 23-án posztumusz díszpolgári címet kapott, majd 2011. október 1-jén a Községtörténeti Baráti Kör és a Szentmártonkátai Önkormányzat, a polgármesteri hivatal aulájában, emlékszobrot állíttatott tiszteletére. Halála napját, február 20-át, a Községtörténeti Baráti Kör emléknappá nyilvánította.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Nemzeti sírkert, Kiss Kálmán sírja

  

  2009. október 23-án került sor Kiss Kálmán (1942-1956.) 1956-os mártír emléktáblájának avatására, melyet a település önkormányzata, a forradalomban áldozatul esett hős fiatal sírján, a szentmártonkátai református temetőben, helyezett el. Ezt követően dr. Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke kezdeményezésére, Kiss Kálmán sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították. Erre 2010. október 23-án került sor. 1991-ben Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke, Kiss Kálmánt posztumusz 1956-os emlékéremmel tüntette ki.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Kossuth-emlékhely

  

  Kossuth Lajos, megyei követtársa, Vattai Battha Sámuel (1791-1877) kúriájában vendégeskedett két éjszakán keresztül. Ennek az emlékét őrzi a telek szélén álló Kossuth emlékhely, mely előtt - a tavaszi emlékhadjáratok hivatalos program részeként - tiszteleg minden április 5-én az utókor. Az emlékhelyet Hofer Miklós (1931-2011) Ybl-díjas építész tervezte, s mint a Battha család leszármazottja, adományával segítette annak megvalósítását. Az emlékhely avatására Kossuth 200. születésének évében, 2002. március 15-én került sor.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Nemzeti sírkert, Battha Sámuel sírja

  

  2009. szeptemberében a Nemzeti Sírkert részévé avatták Battha Sámuel (1791-1877.) síremlékét, aki 1848-49-ben Kossuth Lajos kormánybiztosa volt. A Tápió-mentén 2009-ben ez volt az egyetlen helyszín, a szentmártonkátai Tölgyes utcai családi temetőben, mely a virtuális Nemzeti Sírkert része.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Rákóczi emléktábla

  

  Rákóczi Ferenc emléktábláját annak tiszteletére állíttatta Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata és a Községtörténeti Baráti Kör, hogy a fejeledelem többször is járt a településen. Írásos dokumentumok igazolják, hogy először 1704. április 22-én járt községünkben, majd 1710. február 3-18-ig, két hétig tartózkodott itt Rákóczi táborával. E látogatások emlékére, 2004. április 30-án, került elhelyezésre az emléktábla a könyvtár épületének falán. Az emléktáblán Rákóczi-dombormű található, mely Sebestyén Benedek református lelkész, szobrász alkotása.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Református templom

  

  A templom késő barokk stílusú, egy homlokzati tornyos. Az alapkő letétele 1784. július 11-én történt meg, és 1785. december 11-én vették használatba. 2015-ben a tetőszerkezet teljes egészében felújításra került. Külső tatarozása még várat magára. Az ősi templom tornyának mind a négy oldalát toronyóra ékesíti. A toronyból, 1996 óta, naponta harangjáték csendül fel.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Római katolikus templom

  

  A templom a XVIII. századból való. Kései barokk stílusú berendezésében igen míves darab a szószék, az oltártábla és tabernákulum. Egyik jelentős nevezetese, és a templom ékessége a Szent Márton gyógyító tevékenységét ábrázoló, sötét tónusú, igen kifejező oltárkép, mely Maulbertsch köréhez tartozó egyik festő alkotása. A festői oltárkép értékét tovább növeli, hogy ez az egyetlen olyan kép Szent Mártonról, ahol gyógyít, illetve halottat támaszt fel.

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné
  
  Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság
  
  

Sülysápi kincseink

• Tápió Vidék Kulturális Egyesület (TVKE)

  
  

  Az egyesület célja: A helyi kultúra szellemi-, tárgyi- és épített örökségének megóvása, azok - aktív kulturális tevékenységgel történő - tovább-hagyományozásának elősegítése; a helyi amatőr művészet - népművészet előadó - és tárgyalkotó valamint egyéb kulturális, és alkotó csoportok tevékenységének támogatása.

  További információk:

  
  

  +36/70-602-7393

  
  
  Az értéket ajánlotta: Süli Richárd
  
  Tápió Vidék Kulturális Egyesület

• Népi Játéktár – Minden, ami egy gyermeknek kell

  
  

  Igyekeztük csokorba gyűjteni azokat az aktivitásokat, amelyek elengedhetetlenek egy gyermekrendezvényre. Eszközparkunk között megtalálhatja a dédszülők gyermekkorából ismert karikahajtást vagy akár a közkedvelt hordólovaglást is.

  

  Szolgáltatásaink fő profilja az alkotó kézműveskedés. Olyan minőségi alapanyagokból, természet adta kellékekből készítünk játékot, ajándékot, emléket, amely páratlan élményt nyújt készítőjének és csodálójának egyaránt.

  
  

  További információk:

  
  

  +36/70-602-7393

  
  
  Az értéket ajánlotta: Süli Richárd
  
  

Tápióbicskei kincseink

• Tavaszi hadjárat

  
  

  Minden év április 4-én a győztes tavaszi hadjárat emlékére ezen a napon minden tápióbicskei gyermek kap egy zsemlét, mely a „véráztatta földön” termett búzából készült. Ezt a hagyományt Fehér István bírónak köszönhetjük, aki az Alapítványt 1878-ban tette meg. Az április 4-ei események a templomban, a főtéren, az iskolában és a történelmi emlékhelyeken megemlékezésekkel és koszorúzásokkal zajlanak. A csatatéren egész napos program van. A Tüzérkonyhán hagyományőrző ételek főzésének „ütközete” zajlik. A megemlékezést követően kiemelkedő, országos hírű esemény kezdődik. A történelmi hadijáték, az „élő történelemóra a Tápió partján” címen vált ismertté. Az igen látványos, közel egy órás csatabemutató tanulók ezreit tanítja történelemre és hazaszeretetre.

  

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Herczeg Róbert
  
  Tápióbicske Község Önkormányzata

• A Tápió–Hajta vidék

  
  

  Tápióbicske természeti szépségben, növénytani, kultúrtörténeti értékekben bővelkedik. A külterület egy része országos jelentőségű természetvédelmi terület. A Tápió–Hajta vidéken, szinte észrevehetetlenül olvadnak egymásba a különböző élőhelyek: hamisítatlan határvidék. Ezen a kevéssé ismert tájon, szinte a főváros határában találkozik az alföldi puszták szikes világa, a mocsaras-lápos társulások, az Északi Középhegység tölgyesei, bükkösei, és a kiskunsági homok-buckák. A patakok, kisebb-nagyobb vízfolyások által sűrűn átszőtt táj központi tengelyét a Tápiószecső és Tápiószentmárton közötti (de részben egészen Újszászig folytatódó) mély fekvésű medencéje alkotja.

  A terület két fő vízfolyása, a Felső- és az Alsó-Tápió élteti a vidék lápjait, mocsaras rétjeit, nedves kaszálóit. Az idilli gyékényes, sásos, nádas társulásokat rekettyefüzes foltok tarkítják, nősziromfajok díszítik: nedves rétek, sztyepprétek, rajtuk pókbangó és őszi kikerics virít. A legszebb terület a Nagyrét, amelyen tavasztól őszig buglyos szegfű, őszi kikerics, tavaszi hérics és többféle kosbor virágzik. A vizes, mocsaras részek madárvilága is gazdag: bíbic, piroslábú cankó, és különböző parti madarak táplálkoznak a területen.

  A területen nagyobb nyílt vízfelület is található: a Tápiószecsőtől délkeletre húzódó halastólánc összesen vagy száz hektár felületű halastavain nagy kócsagok, szürke gémek, tőkés és cigány récék, nádi énekesek költenek, és a területen megtelepedett a vidra is.

  

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Herczeg Róbert
  
  Tápióbicske Község Önkormányzata

Tápiógyörgyei kincseink

• Tápiógyörgyei Ifjúsági Fúvószenekar

  
  

  A Tápiógyörgyei Ifjúsági Fúvószenekar múltja az 1966-os évre nyúlik vissza, amikor is megalakult az iskolásokból a településen a furulyaegyüttes, amit később az úttörőzenekar váltott fel. A községben a kezdetektől napjainkig folyamatos volt a közösségi zenélés. 1990-től Toperczer Tibor a Tápiógyörgyei Ifjúsági Fúvószenekar karmestere. A zenekar korábbi sikersorozata folytatódott, több felkérést kapott határon belülről, illetve azon túl, aminek igyekeztek eleget tenni. 1994-ben a zenekar - új tagokkal - ismét ellátogatott az olaszországi testvérvárosába, Dosoloba. 1995.október 11-én Svájcba utazott a zenekar meghívásra, ahol sikeres fellépésükkel erősítették testvérvárosi kapcsolatunkat Wünnewil-Flamatt településsel. Az első minősítő hangversenyre 1996. június 28-án került sor az általános iskola aulájában, amelyen koncert- és showzene kategóriában nemzetközi ezüst diplomát kapott a zenekar. Ez a kiemelkedő eredmény méltán mutatja a zenekar tagjainak, Toperczer Tibor karmester és Szótér Béla tanár áldozatos munkáját.

  

  A Községi Képviselő-testület a 76/1996.(VII.15.) számú határozatával a zenekart "Önkormányzati Dicséret"-ben részesítette. 1998.május 23-án a budai Várba kapott meghívást a zenekar a III. Budavári Történelmi Indulók Fesztiváljára, ahol különdíjjal jutalmazták a fiatalokat. Hatalmas sikerrel szerepeltek és azóta állandó résztvevői a Szolnokon megrendezett Nemzetközi Fúvószenekari Találkozónak. Ezt követően meghívást kaptak a IV.Szolnoki Katonazenekari Találkozóra is. 1998.decemberében az ORFK budapesti székházában; karácsonyi hangversenyt adtak. Több alkalommal tett eleget a zenekar különböző települések meghívásainak. 1999-ben a csapat a gyönyörű Erdélybe látogatott, a község testvérvárosába, Torockóba. 2000. június 4-én ismételten megmérette magát a zenekar, a minősítő hangversenyen show és menetzene kategóriában nemzetközi aranydiplomát ítélt meg részére a zsűri.

  

  2000 júliusában a zenekar a gyulai VII. Nemzetközi Tűzoltózenekari és Majorette Fesztiválon szerepelt sikeresen, ahonnan két oklevéllel és serleggel tértek haza; A legszínesebb műsor, valamint Szótér Béla Szólista különdíjban részesült. 2000 októberében megalakult a Tápiógyörgyei Ifjú Fúvósokért Egyesület, amely alapvető céljának és feladatának tűzte ki a zenekar támogatását. Az alapító közgyűlés az egyesület elnökévé Petényiné Hamar Mártát választotta. Az egyesület feladatának tekintette a zenekar fellépéseinek, az utaztatások szervezését, valamint a zenekari tagok fellépő ruháinak beszerzését. Az egyesület még szponzorok felkutatásával segíti a zenekar életét, működését.

  

  2001 májusában zenélt a zenekar a tápiószelei Nemzetközi Béke Nyugdíjas Világtalálkozón, nyáron Abádszalókon, majd szeptemberben sikeres jótékonysági hangverseny került megrendezésre a tápiógyörgyei templom tetőszerkezetének felújítására. 2002 elején egy igazán nemes községi ünnepélyen szerepelt a zenekar; a helyi Vöröskereszt Szervezet megalakulásának 120 éves évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. Áprilisban Albertirsán, az ottani Gerje-Party Fúvósegylet meghívására egy közös zenekari fellépésen vett részt. Májusban az immár második alkalommal megrendezett Nemzetközi Béke Nyugdíjas Világtalálkozón szerepel, majd júniusban az Abonyi Fúvószenekari Találkozón vettek részt. Júliusban Gyulán, a Tűzoltózenekarok Nemzetközi Fesztiválján szerepeltek hatalmas sikerrel, elnyerték a Legkiválóbb szórakoztató műsorért díj mellett, a legjobban öltözött zenekar címet is!

  

  Szeptemberben a zeneiskola névadó ünnepsége alkalmából házigazdája volt a vezetőség az avatást követő hangversenynek és a kellemes vacsora mellett eltöltött estének. Elkészült a zenekar zászlaja, amelyet az Önkormányzat készíttetett el és adományozott a zenekarnak és a névadó ünnepség keretében került átadásra. A zenekari tagok pályáztak a zászló tervével, a többség által legszimpatikusabbnak talált terv valósult meg. Novemberben került sor az először, de a tervek szerint hagyományossá teendő Tápiómenti Ifjúsági Találkozóra, melyen a Tápiómenti Néptánc Együttessel közös műsorban léptek fel. 2003-ban kiemelkedő esemény volt a község életében a május 25-i ünnepség, amikor is sor került a hagyományos Hősök Napi megemlékezésre, valamint az új önkormányzati konyha átadása. Természetesen a zenekar fellépett mindkét rendezvényen. Részt vettek a Pest megyei Fúvószenekarok Nagykőrösi rendezvényén. Egy tartalmas és élményekben gazdag napot töltöttek el.

  

  Ebben az évben először került megrendezésre a községi Falunap és az est folyamán nagy sikerrel fellépett a zenekar is. Augusztus elején a zenekar az erdélyi testvértelepülés, Torockó meghívására koncertkörúton vett részt a torockói völgyben. Újszilváson és Szentmártonkátán a falunapokon, Szolnokon a Mézes fesztiválon léptek fel. 2004 év elején a farsangi szezont a zenekar egy igazi álarcos-zenés mulatsággal zárta, ami nagyon nagy sikert aratott úgy a zenekari tagok körében, mint a nagyszámú érdeklődők körében. Ez évben is több fellépése volt a zenekarnak; de a legfontosabb esemény a zenekar életében is ehhez az évhez kötődik, június 27-én volt az első CD-lemez felvétele, majd megjelentetése. A CD-lemez a Fújdonság címet kapta, melynek bemutató koncertje szeptember 25-én volt. Ez a lemez, ha láthatatlanul is, de mindig összeköti a zenekari tagokat, akik részt vettek az elkészítésében. Természetesen a Gyulai Tűzoltózenekari Fesztiválról ez évben sem maradhattak le, a zenekar hírnevéhez méltóan, sikeresen szerepeltek. A fellépések helyei: Szabadkígyós, Budapest Plázs, az olaszországi Rivarolo del Re település.

  

  További információk:

  
  

  
  
  Az értéket ajánlotta: Bálint Attila
  
  Tápiógyörgyei Ifjúsági Fúvószenekar Egyesület Elnöke

Tápiósági kincseink

• Tápióság Cifrakert

  
  

  A Gólyahír tanösvény Tápióság Község közigazgatási területén elhelyezkedő, 6,6 km hosszú, kerékpárral is bejárható tanösvény, mely 8 állomáson keresztül mutatja be a település kulturális és természeti értékeit. A Papp Károly Általános Iskola kertjéből, a „Cifrakertből” indul, s ősfákat, platánokat, tölgyeket, szegélyező úton vezet el a földvárhoz, löszgyepekhez. Az út során olyan védett növénnyel találkozhatunk, mint a szennyes ínfű, s olyan különleges állatok természetes élőhelyeit láthatjuk, mint a partifecske vagy a gyurgyalag. A séta során a falu épített értékei mellett a Tápió folyó ízi élővilágával ismerkedhetünk meg, s a falu keleti határában a fűzligetek és bokorfűzesek által szegélyezve megtekinthetjük a ritkaságnak számító őszi kikericset és számos orchidea-félét.

  További információk:

  
  

  
  Az értéket ajánlotta: Tápióság Község Önkormányzata
  
  

• Juhászné Pavlicsek Valéria festőművész

  

  Juhászné Pavlicsek Valéria 10 éve él Tápióságon. Festészettel komolyabban 3éve foglalkozik. Minden szabadidejét ennek szenteli. Autodidakta módon képezte magát. Festőtechnikájában elsősorban az ecset használata figyelhető meg, de a festőkés nyomai is fellelhető. Festményei vidámak, színesek, amelyek tükrözik személyiségét. Kisebb kiállításokon alkotásai már bemutatásra kerültek.

  
  

  További információk:

  
  

  vali.pavlicsek@gmail.com

  +36 20/448-7773

  
  
  Az értéket ajánlotta: Tápióság Község Önkormányzata
  
  

• Németné Klein Edit festőművész

  

  Németné Klein Edit alkotó, 20 éve él településünkön, könyvtárosként dolgozik. Pár éve festészettel foglalkozik a szabadidejében. Több képe díszíti a polgármesteri hivatalt. Tájkép és csendélet a profilja. Egyedi stílusa van, feszített vászonra festőkéssel dolgozik. Településünk rendezvényein képeivel megjelenik, azon kívül részt vesz a tájházunk berendezésének felújításában is.

  
  

  További információk:

  
  

  2253 Tápióság, Kossuth L. u. 84.

  +36 70/946-0765

  
  
  Az értéket ajánlotta: Tápióság Község Önkormányzata
  
  

Tápiószecsői kincseink

Tápiószelei kincseink

• Blaskovich Múzeum

   

  A Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő köznemesi kúriamúzeuma. Hét szobájában a 19. századi magyar köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriőr kiállítás tekinthető meg. A magyar táblabíró világot idéző állandó kiállítás egyedülálló tükre e réteg lakáskultúrájának. Az empire és biedermeier bútorok között 16-19. századi magyar és külföldi festők munkái láthatók. Érdekessége a 18-19. századi pipa-, fegyver-, ötvös-, és vadászati gyűjtemény. Különlegessége a Blaskovich ménesben született Kincsem, a verhetetlen magyar csodakanca emlékanyaga. Botanikailag is érdekes park közepén áll a Viczián Kálmán által 1906-ban épített klasszicizáló kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.

  

  Blaskovich György és János Tápiószelére költözésük után (1912) tovább gyarapították az örökölt anyagot, amelyből 1952-ben állami múzeumot szerveztek. A 19. századi berendezés mellett a kúria környezete is figyelemre méltó, mivel különleges értéket képvisel a 20. század eleji kúriakertek sorában. Terveztetését, kialakítását 1915 körül a Blaskovich fivérek végezték. Az angolpark jellegű kúriakertet íves vonalvezetésű sétautak tárják fel, pihenőkkel megszakítva. A tápiószelei múzeum parkját 2009-ben helyi jelentőségű védett természeti területté, a Kulturális Örökség Hivatal 2010-ben a történeti értékei miatt védetté nyilvánította.

  

  Az úrilak M I. típusú országos védelem alatt áll (ny. szám 7371). A kúria kertjében botanikai tanösvény segíti a természeti és történeti étékek megismerését. Ez 2008-ban országos elismerésben részesült, Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott. A parkban interaktív játékok és filagória szolgálja a látogatók pihenését és szórakoztatását. A kúriakertet 2011-ben a korabeli terv alapján felújították. A kertben 2013-ben elhelyezték a múzeumalapító Blaskovich testvérpár egész alakos szobrát. 2016-ban aranyszarvast ábrázoló dísz ivókutat állítottak a Blaskovich fivérek régészeti munkásságának emlékére.

  
  

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Gócsáné dr. Móró Csilla
  
  Blaskovich Múzeum Baráti Köre
  
  

• Blaskovich János Általános iskola felső tagozatának épülete

  
  
  
  

  A Blaskovich János Általános Iskola felső tagozatos épülete 2010-ben került átadásra. A modern épületben a XXI. századi infokommunikációs eszközökkel felszerelt tantermek kerültek kialakításra. Az épület egyik szárnyában a Városi Könyvtár kapott helyet, így közvetlen kapcsolatban van az olvasás irán érdeklődő tanulókkal.

  
  

  További információk:

  
  

  Tápiószele, Széchenyi út 20.Hrsz: 2402/2.

  
  Az értéket ajánlotta: Tápiószele Város Önkormányzata
  
  

• Hősök szobra

  
  

  A szobor az első világháború 207 tápiószelei áldozatának 1924. augusztus 3-án állított emlékmű. Az emlékmű köré az önkormányzat 1991-ben a második világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak nevét őrző obeliszkeket állíttatott.

  
  

  További információk:

  
  

  Tápiószele, Béke tér

  
  Az értéket ajánlotta: Tápiószele Város Önkormányzata
  
  

• Tájház

  
  

  A telken elhelyezett épületek, mind elrendezés, mind az épületek tekintetében az egykori gazdálkodó udvarokat mutatja be. A szabadon álló épületek hagyományos építőanyagok felhasználásával készültek: a falazat vert fal, a fedélszerkezet hagyományos fa fedélszék nádfedéssel. Az épületekre jellemző a hosszanti elrendezés és a hagyományos konyha – szoba-kamra 3 osztású belső kialakítás. A külső homlokzatra a hagyományos kisméretű sötétre pácolt fából készült nyílászárók, valamint a fehérre meszelt oldalfalak jellemzők.

  
  

  További információk:

  
  

  Tápiószele, Ceglédi út

  
  Az értéket ajánlotta: Tápiószele Város Önkormányzata
  
  

• Szelényi kúria és parkja

  
  

  Dr. Szelényi Lajos orvos lakóháza volt, aki 1885-ben teljes birtokát az OMGE számára hagyományozta.Az OMGE 1912-től alapítványi kertben működtette az itt létrehozott minta gazdaságot és tanintézetet.Az épület klasszicista stílusban épült, földszintes, oszlopos, timpanonos. Főhomlokzata 2 + 3 + 2 osztású, erősen előrelépő portikuszát 4 oszlop tartja.A II. világháború után hozták létre az Agrobotanikai kutató Intézetet, mely ma is működik. Magyarország egyetlen növény génbankja.A kúria parkjának növényzete botanikai jelentőségű, területe 5,5 ha. A legidősebb kocsányos tölgyeket a 19. század második felében telepítették. Közel 200 fa- és cserjefaj található az egyre bővülő arborétum jellegű parkban. A belső parkot 1250 nm vízfelületű tó egészíti ki, melyben a Tápió vidék vizes élőhelyeire jellemző növény- és állatvilág fajai élnek.

  
  

  További információk:

  
  

  Tápiószele, Külsőmező 5.Hrsz: 015/1 külterület

  
  Az értéket ajánlotta: Tápiószele Város Önkormányzata
  
  

• Simonffy Kálmán Művelődési Ház

  
  

  A Simonffy Kálmán Művelődési Ház épülete 1998-ban, Makovecz Imre tervei alapján készült el. Az épület magán viseli az organikus építészet jellemvonásait. A hajlított faszerkezetekkel, a natúr téglából készült íves oszlopaival, az egyedi belső harmóniájával a művelődési ház nagytermének sajátos kisugárzása van.

  
  

  További információk:

  
  

  Tápiószele, Sport út 2.Hrsz.: 1036/3

  
  Az értéket ajánlotta: Tápiószele Város Önkormányzata
  
  

• A Tápió mente népdalai, népzenéje, népviselete
  
  (Terék József kulturális örökségvédelmi,
  
  értékmentő tevékenysége)

   

  A Kárpát-medence magyarságának minden tájegységén, így a Tápió mentén is megtalálhatók voltak a jellegzetes helyi népdalok, zenekarok, illetve népviseleti szokások. Értékeink felkutatásával számos tudományos munkatárs, valamint kutató, helyi gyűjtő foglalkozott. Ennek első igazi összefoglaló kiadványa az 1985-ben megjelent, - Tápió mente néprajza -, kétkötetes monográfia volt, mely napjainkban is a legátfogóbb ismeretanyaggal rendelkezik a Tápió mente megismerhetősége, tanulmányozása, tudományos publikálása kapcsán. 2008-ban arra az elhatározásra jutottam, hogy felkeresem a 21 település (Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp – korábban Tápiósáp, Tápiósüly -, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószőlős, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) utolsó adatközlő énekeseit, zenészeit, illetve tanulmányozom és összegzem a már korábban elvégzett helyi tudományos gyűjtőmunkákat igazoló dokumentumokat (írásos anyag, kották, digitális hang- és képanyag). Kodály Zoltán (1903-1905), Bartók Béla (1906), Ádám Jenő (1928) közel 60 népdalt rögzítettek vidékünkön, akiket Balla Péter, Békefi Antal, Schnöller Mária, Kisbán Eszter, Paulovics Géza, Sárosi Bálint, Kerényi György, Borsai Ilona, Manga János, Lázár Katalin, számos helyi gyűjtő és jómagam is követtünk. Összesen 33 népdalgyűjtő 383 adatközlőtől közel 1300, Tápió mentére jellemző dallamot jegyzett le a Tápió mentén, melyek legértékesebbjei a Magyar Népzene Tára I-XII, a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye I-II (Bartók Béla), A Magyar Népdal (Bartók Béla, 1924), A Magyar Népdal Új Stílusa I-IV (Bereczky János) című tudományos kiadványokban is publikálásra kerültek.

   

  A helyi népi zenekarok, cigányzenekarok, rezesbandák, citerások felkutatása is megtörtént (közel 500 fő), mely alapján kijelenthetjük, hogy a vidék zenei megszólalása is kiemelkedő volt mennyiségében és minőségében is a XX. században. Mindezt több privát felvétel is igazol, valamint Martin György néptánckutató 1959-1983 között Tápiószecsőn és Mendén végzett, helyi néptánc-felvételekkel egybekötött hangfelvételei, melyek a helyi zenekaros hangzás mellett a népviseleti emlékeinket is megörökítették. Minden településen felkutatásra kerültek a régi zenekaros fényképek, melyek alapján a helyi öregek segítségével az adatközlő zenészek nevei is megfejtésre kerültek az ismerősök, családtagok, leszármazottak jóvoltából. Ma már pontosan tudjuk, hogy településenként mely generációnak kik muzsikáltak a XX. században. Népviseleti értékeink felkutatásával megismerhettük azokat a helyi, tájegységi értékeinket, melyek segítségével pontosan reprodukálhatók a viseleteink az egyes korok, korszakok, nemek szerint. A helyi értékeink népszerűsítése, átörökíthetősége céljából kulturális örökségvédelmi kiadványok sorozata indult el, melyben szinte valamennyi település partner és a lehetőségekhez képest mindenki igyekszik saját értékeit publikálni írott, vagy hangzó anyag formájában. Népdalos, népzenei, népviseletes múltunk semmivel sem képvisel kisebb értéket, mint bármelyik magyar tájegység. A helyi értékmegőrző munka eredményeként ma már települési és tájegységi szinten is megismerhetővé vált mindenki számára a Tápió mente népdalos, népzenei, népviseletes értéke. Bárki számára elérhető, tanulmányozható, tanítható, átörökíthető a fiatal generációk számára. Mindezt erősítik a regionális, megyei és országos népdaléneklési versenyek, ahol már előszeretettel adják elő helyi népdalainkat, veszik fel népviseletünket, színpadra viszik táncainkat.

   

  2008 óta 15 népzenei CD, 1 DVD-ROM, 3 könyv készült el saját szerkesztői, rendezői, előadóművészeti munkám alatt, illetve tanulmányok, melyek középpontjában a Tápió mente áll. Az értékmegőrzés és a publikáció folyamatos, melynek aktív szereplői és támogatói a helyi adatközlő emberek, a tehetséges fiatalok, a civil szervezetek, önkormányzatok, valamint Magyarország Kormánya. Az elmúlt 115 év teljes népdalos, népzenei, népviseletes értékének tanulmányozása megtörtént a MTA BTK Zenetudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum, a Kodály Archívum, valamint a Ceglédi Kossuth Múzeum együttműködésének köszönhetően. Sorra kerülnek elő a helyi gyűjtemények, melyek még hitelesebbé és gazdagabbá teszik a Tápió mente értékeinek tárát. Budapest közelsége, a polgárosodás nem számolta fel értékeinket, csak feladat elé állította a XXI. századi embert, hogy képes-e megtalálni, megörökíteni, átadni a jövő számára azt a tudást, mellyel elejink rendelkeztek.

  
  

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Terék József
  
  zenei előadóművész, népzenekutató, zenei rendező
  
  

• Kincsem-túra

  
  

  Az 1996 óta működő KINCSEM-TÚRA célja: Az Alföld és a Gödöllői-dombság határán fekvő kistáj 21 településének természeti és kulturális nevezetességeinek szakmai vezetéssel történő bemutatása. E túra lehet egy, vagy akár több napos program is, amelyet mindig a megrendelővel előzetesen történő egyeztetéssel – a csoport konkrét igényeinek megfelelően - alakítanak ki. A túra elején - egy projektoros kiselőadással - az érdeklődők a kistáj földrajzi jellemzőit, történelmi emlékhelyeit, gasztronómiai értékeit, hagyományait, nevezetes személyiségeit stb. ismerhetik meg. Ezt követően autóbusszal, az egyeztetett program szerint a helyszíneken bemutatják az értékeket. A túra végén – önkéntes alapon – a Tápió-mente értékeire vonatkozó, a túra folyamán bemutatottakra utaló tesztet töltenek ki, amelyet azonnali javítás után értékelnek, és a legjobbat megjutalmazzák.

  A fenti programot 1996 óta több, mint 300 csoportnak - a saját kutatásai alapján megszervezett túrát - dr. Dusek László, tanár, földrajzkutató mutatta/mutatja be, aki a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének külső munkatársa és 2005-2013 között a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke volt. A Tápió-vidék értékeiről szóló és a kutatási eredményeket bemutató kötet, A TÁPIÓ-MENTE kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) anyagilag is támogatta. A kutató munka eredményeit kb. 15 tudományos konferencián, egyetemeken (Szeged, Budapest, Debrecen), valamint több könyvbemutatón és más rendezvényeken mutatta be a szerző.

  
  

  További információk:

  
  

  duseklaszlo@gmail.com

  +36 20/919-0917

  
  Az értéket ajánlotta: Dr. Dusek László
  
  

• Viczián kúria és kertje

  
  

  Dr. Viczián István Pest megyei főispán építette 1917 és 1927 között. A kúria szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú, egykor 2+3+2 osztású épület. Jelenleg rizalit +1+2+1+3+1+2 osztású, középrizalitja előtt 4 pilléren nyugvó timpanonos portikusz áll, melyhez lépcső vezet fel. Hátsó homlokzatának osztása ma 2+2+1. Előreugró középrizalitja félköríves záródású keskeny, kettős és hármas világítóablakok díszítik, tetejét manzárdtető fedi. A kert a 20. század elején létesült. Feketefenyők, hársak, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek láthatók.

  
  

  További információk:

  
  

  Tápiószele, Jászberényi út 10.Hrsz: 2357/2

  
  Az értéket ajánlotta: Tápiószele Város Önkormányzata
  
  

• Viczián udvarház

  
  

  Az udvarházat Viczián Elek építtette 1887-ben. Szabadon álló, földszintes alaprajzú épület neoklasszicista stílusú. A fő homlokzatán 4 pillér által tartott tornác fut végig, előtte 4 oszlopon nyugvó timpanonos portikusz áll, melyre lépcső vezet fel. Hátsó homlokzata 3+2+3 osztású, oldalhomlokzatai 2 tengelyesek. Jelenleg általános iskola működik benne. A Viczián család klasszikus kúriája Makovecz Imre tervei alapján 1992-ben került felújításra.

  
  

  További információk:

  
  

  Tápiószele, Farmosi út 10.Hrsz: 1058

  
  Az értéket ajánlotta: Tápiószele Város Önkormányzata
  
  

Tápiószentmártoni kincseink

• Blaskovich kápolna és sírkert

  
  

  A Blaskovich-család és Tápiószentmárton összekapcsolódó történetének máig álló emléke a Szűz Mária-kápolna, amely egy domboldalon, a Blaskovichok sírkertjében áll. Blaskovich József özvegye, Dacsó Anna építette 1768-ban Szűz Mária mennybevitelének tiszteletére, 1832-ben gr. Nádasdy Ferenc váci püspök szentelte fel. Főoltárának képe Mária mennbevitelét ábrázolja, a szószék rokokó stílusban épült a XVIII. században.

  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton, Mátyás király út

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Emlékhely és szoborpark

  
  

  Tápiószentmárton főterén található emlékhely, mely az I. és II. világháború, Trianon és a Málenkij robot történelmi eseményeinek állít emléket, továbbá itt található egy szoborpark is. Ebben a szoborparkban településünk és a magyarság életében nagy tettek véghez vívő emberek mellszobrai láthatók. Attila, Árpád, Szent István, IV. Béla, Mátyás király, Rákóczi, Kossuth, Werbőczy.

  
  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Evangélikus templom

  
  

  Tápiószentmárton központjában tekinthető meg az 1845. és 1847. között klasszicista stílusban épült evangélikus templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom főoltáron Kiss Bálint Krisztus az Olajfák hegyén című festmény látható, keresztelőmedencéjén az 1847-es évszámon olvasható. 1938-ban átfogó felújítást végeztek rajta, majd 2003-ban közadakozásból készítette toronyóra átadásával folytatódott a templom formálása.

  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton, Fő út

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Gyógyvizes Termálfürdő

  
  

  4 medencével (gyermek-, gyógy-, úszó- és fürdőmendence), homokfotball pályával, gyermekjátszótérrel, masszázzsal, pedikür-manikür szolgáltatással, hideg-meleg ételes büfékkel, fagylaltozóval, sok árnyékkal és rendezett területtel várják a pihenni vágyókat. A fürdő 52°C-os termálvize (alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos hévíz) 650 métel mélyről tör fel. A fürdő vize 2003 óta hivatalosan is gyógyvíznek minősül. Általános fájdalomcsillapító, nyugtató és alvásjavító hatással bír, de alkalmazható különféle bőrbetegségek orvoslására is, és degeneratív kopásos mozgásszervi betegségek gyógyításában rendkívül hatásos, mivl a gyógyvíz főleg mozgáskorlátozottsággal járó, súlyosabb sérülések utókezelésében alkalmazható sikerrel. Alkáli-hidrogéntartalma miatt általános erősítő és ellenállás-fokozó hatással is bír. Jelenleg szezonális jelleggel üzemel május elejétől szepbtember végéig. A strandfürdő környékén több mint 1300 üdülőingatlan található.

  
  
  

  További információk:

  
  

  tapioszentmartonstrand@gmail.com

  +36 30/620-9266

  2711 Tápiószentmárton, Viola utca 1.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Horgásztavak

  
  

  Tápiószentmártonban két horgásztó található. A Farmossal közös tó mellett kilátó áll, ahonnan megfigyelhető az egész környék, tiszta időben a Mátra csúcsait is látni. Érdemes kirándulni a vidéken, ahol a ősláposból indulnak a környékbeli tanösvények. A tanösvényeken járva láthatóak olyan növényritkaságok, mint a fehér és az alhavasi zászpa, a szibériai és más nősziromfajok, továbbá számos kosborfaj. Az itt található horgásztavat a Nagykáta és Vidéke Horgász Egyesület üzemelteti.

  A másik településhatáron határon helyezkedik el a tőzeges horgásztó, mely különösen kedvelt a horgászok között, rendszeres programokkal és családbarát kialakítással várják vendégeiket. Ez a tó az Aranyhal Közhasznú Tevékenységű Horgász Egyesület fenntartásában van.

  
  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Római Katolikus templom

  
  

  Tápiószentmárton centrumában található a római katolikus plébánia-templom. 1847-ben épült fel, Peitler Antal váci püspök áldotta meg. Peitler Antal 1870-ben Blaskovich Ernő földbirtokossal abban állapodott meg, hogy Tápiószentmártont önálló lelkészséggé teszi. Első plébánosa Barina Vendel volt, aki Kuthen írói néven jelentős sikereket ért el.

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton, Kossuth Lajos út

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Kincsem Lovaspark

  
  

  Tápiószentmártonban született a "csodakanca" néven is emlegetett Kincsem, a magyarországi lósport legsikeresebb versenylova, ennek emlékét őrzi a lovaspark elnevezése, illetve a park területén a Kincsem Múzeum. A lovasparkban található borpince, golf- és minigolfpálya, fedett, versenyek rendezésére alkalmas lovarda, nemzetközi szabványú NB I-es futballpálya, teniszpálya, fedett medence, wellnes részleg, játszótér, háztáji állatok bemutatására kiképezett állatbemutató hely, sőt egy szálloda is apartmannal, étteremmel és feltételezések szerint a sírja is e térségben lehetett.

  

  A park területén mindenesetre Attila nevét őrzi az az "energiadomb", amelyet gyógyító hatásúnak tartanak. Itt találták meg 1923-ban az ország egyik legismertebb szkíta kori emlékét, az elektrumból (arany és ezüst természetes ötvözetből) készült, híres szkíta aranyszarvast is. Mindezeken felül a lovaspark területén található még egy kisrepülőgép fogadására alkalmas repülőtér is.

  
  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton, Sőregi út 1.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Kincsem Múzeum

  
  

  A múzeum Kocsi János, a Kincsem Lovaspark tulajdonosának gondolata, kívánsága, elképzelése alapján és a tulajdonát képező gyűjtemény tárgyaiból lett kialakítva. Kincsem, csodakanca születésének 125. évfordulójának tiszteletére 1999. március 20-án adták át, mint a tápiószentmártoni lovasparadicsom új gyöngyszemét. Tápiószentmárton több szempontból is különleges helynek számít. Az egyik, hogy Blaskovich ernő - Priscos Rhetor korabeli leírása alapján - valószínűsítette, köszönönhetően 1924-ben találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletüket, az Aranyszarvast, mely a jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. ezen kívül számos új-kőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avarés honfoglaláskori használati és dísztárgy került a felszínre. Ez az támasztja alá, hogy Kr. előtt 4000-5000 évvel is éltek itt emberek. A hely (lovaspark és Attila-domb) régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása nem történt meg. A múzeum életre hívásakor az elsődleges cél az volt, hogy emléket állítson a hely szülöttjének, Kincsemnek, a telivér csodakancának, melynek teljesítménye mind a mai napid egyedülálló: 4 év alatt 54 versenyt nyert meg egymás követően. Másodsorban, hogy bemutassa a létezőösszes lovassportot történeti betekintéssel, harmadsorban pedig, hogy helytörténei kiállítás keretén belül bemutassa a régi Tápiómente, valamint Tápiószentmárton életét - képi és tárgyi anyaggal. ezen kívül még egy kisebb fegyver és versenydíj gyűjteményt is láthat az idelátogató közönség.

  További információk::

  
  

  2711 Tápiószentmárton, Sőregi út 1.

  +36 20/595-2058

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Kubinyi Kúria

  
  

  Az 1800-as évek első negyedére tehető a Kubinyi Kúria felépítése is. Ezen épület is a klasszicizmus jegyében született, a középrészen található timpanont négy díszítetlen oszlop tartotta. 2003-ban teljes felújítására került sor, jelenleg az önkormányzat tulajdonában iskolai étkezdeként, valamint tetőtérben kialakított vendégszobákkal szálláshelyként funkcionál.

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton, Ady Endre út 2.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Nemzeti sírkert

  
  

  A helyi evangélikus temető területén kialakított "nemzeti sírkert" részen olyan hírességek sírjai találhatóak meg, mint Magyary-Kossa Sámuel (1849-1921) ügyvéd, Kubinyi Ágoston (1799-1873), a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

  A heliy temetőben nyugszik továbbá Várallyay Béla népművelő, heltörténész, a helyi Müvelődési ház névadója, és családja.

  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton, Wesselényi utca

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Sőregi erdő

  
  

  Tápiószentmártonban nagy kiterjedésű erdős rész található, Sőreg településrészen, vadászati lehetőséggel, a Hermann Ottó Vadásztársaság üzemeltetésében. 8700 hektár a vadászterület vegyesen megosztva mező, illetve erdő. Sanos a nyúl populációjának csökkenése miatt annak a vadászata szünetel, azonban a vadgazdálkodásnak köszönhetően éves szinten 2000 fácán van terítéken, 40 őzbak amelyeket bérvadász vendégek ejtenek el, illetve meg kell említeni a vaddisznót. Tavaly pl. 60 esett. Az erdő területén a takarmány folyamatosan biztosítva van, és 19 magaslesen van lehetőség a vad bevárására. Igény esetén biztosít a társaság terepjárót, és vadőröket, akik már előre feltérképezve tudják, hogy mit és hol keressenek, ami a vad becserkészésénél segítséget tud nyújtani.

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Szkíta aranyszarvas

  
  

  Tápiószentmárton az őskor óta lakott hely, melyet a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. 1923-ban a Blaskovich fivérek kutatásának köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum régészei tárták fel ezt a szkíta ötvösérmeket, az elektron fejedelmi pajzsdíszt, 1923. november 8. napján. A Tápió-vidék régmúltjának jelképévé vált darab galvanomásolatát a tápiószele Blaskovich Múzeum őrzi, az eredeti lelet pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.

  
  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• Természeti értékeink

  
  

  A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos: a térség egyik részét a Gödöllői-dombság lősz dombjai uralják, míg a másik az Alföld síkjának része. Az eddigi kutatások 66 védett növényfaj és 177 védett állatfaj előfordulását tárták fel. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja magában az 1988. júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidék a Tájvédelmi Körzet. A növények változatosságát a vizes felületek, a természetvédelem alávont területek növényállománya biztosítja.

  Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek mocsárrétek) valamintritka növények sokasága kötődik a jelzi a vidék háborítatlanságát. Sokféle védett növényfa fordul elő: kései szegfű, homoki árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nősziromfehér zászpa, orchidea és pókbangó, a mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok virágoznak. Megtalálható a szennyes infű, az erdei szellőrózsa és a magyar zergevirág is. A Tápió ma Magyarország egyik legtisztább vizű folyója. Ez a tisztaság jelképe is lehet annak a tiszta szándéknak, amellye ma idevárunk minden kedves vendéget.

  
  
  

  További információk:

  
  

  2711 Tápiószentmárton

  
  
  Az értéket ajánlotta: Györe László
  
  Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata
  
  

• A Tápió mente népdalai, népzenéje, népviselete
  
  (Terék József kulturális örökségvédelmi,
  
  értékmentő tevékenysége)

   

  A Kárpát-medence magyarságának minden tájegységén, így a Tápió mentén is megtalálhatók voltak a jellegzetes helyi népdalok, zenekarok, illetve népviseleti szokások. Értékeink felkutatásával számos tudományos munkatárs, valamint kutató, helyi gyűjtő foglalkozott. Ennek első igazi összefoglaló kiadványa az 1985-ben megjelent, - Tápió mente néprajza -, kétkötetes monográfia volt, mely napjainkban is a legátfogóbb ismeretanyaggal rendelkezik a Tápió mente megismerhetősége, tanulmányozása, tudományos publikálása kapcsán. 2008-ban arra az elhatározásra jutottam, hogy felkeresem a 21 település (Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp – korábban Tápiósáp, Tápiósüly -, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószőlős, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) utolsó adatközlő énekeseit, zenészeit, illetve tanulmányozom és összegzem a már korábban elvégzett helyi tudományos gyűjtőmunkákat igazoló dokumentumokat (írásos anyag, kották, digitális hang- és képanyag). Kodály Zoltán (1903-1905), Bartók Béla (1906), Ádám Jenő (1928) közel 60 népdalt rögzítettek vidékünkön, akiket Balla Péter, Békefi Antal, Schnöller Mária, Kisbán Eszter, Paulovics Géza, Sárosi Bálint, Kerényi György, Borsai Ilona, Manga János, Lázár Katalin, számos helyi gyűjtő és jómagam is követtünk. Összesen 33 népdalgyűjtő 383 adatközlőtől közel 1300, Tápió mentére jellemző dallamot jegyzett le a Tápió mentén, melyek legértékesebbjei a Magyar Népzene Tára I-XII, a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye I-II (Bartók Béla), A Magyar Népdal (Bartók Béla, 1924), A Magyar Népdal Új Stílusa I-IV (Bereczky János) című tudományos kiadványokban is publikálásra kerültek.

   

  A helyi népi zenekarok, cigányzenekarok, rezesbandák, citerások felkutatása is megtörtént (közel 500 fő), mely alapján kijelenthetjük, hogy a vidék zenei megszólalása is kiemelkedő volt mennyiségében és minőségében is a XX. században. Mindezt több privát felvétel is igazol, valamint Martin György néptánckutató 1959-1983 között Tápiószecsőn és Mendén végzett, helyi néptánc-felvételekkel egybekötött hangfelvételei, melyek a helyi zenekaros hangzás mellett a népviseleti emlékeinket is megörökítették. Minden településen felkutatásra kerültek a régi zenekaros fényképek, melyek alapján a helyi öregek segítségével az adatközlő zenészek nevei is megfejtésre kerültek az ismerősök, családtagok, leszármazottak jóvoltából. Ma már pontosan tudjuk, hogy településenként mely generációnak kik muzsikáltak a XX. században. Népviseleti értékeink felkutatásával megismerhettük azokat a helyi, tájegységi értékeinket, melyek segítségével pontosan reprodukálhatók a viseleteink az egyes korok, korszakok, nemek szerint. A helyi értékeink népszerűsítése, átörökíthetősége céljából kulturális örökségvédelmi kiadványok sorozata indult el, melyben szinte valamennyi település partner és a lehetőségekhez képest mindenki igyekszik saját értékeit publikálni írott, vagy hangzó anyag formájában. Népdalos, népzenei, népviseletes múltunk semmivel sem képvisel kisebb értéket, mint bármelyik magyar tájegység. A helyi értékmegőrző munka eredményeként ma már települési és tájegységi szinten is megismerhetővé vált mindenki számára a Tápió mente népdalos, népzenei, népviseletes értéke. Bárki számára elérhető, tanulmányozható, tanítható, átörökíthető a fiatal generációk számára. Mindezt erősítik a regionális, megyei és országos népdaléneklési versenyek, ahol már előszeretettel adják elő helyi népdalainkat, veszik fel népviseletünket, színpadra viszik táncainkat.

   

  2008 óta 15 népzenei CD, 1 DVD-ROM, 3 könyv készült el saját szerkesztői, rendezői, előadóművészeti munkám alatt, illetve tanulmányok, melyek középpontjában a Tápió mente áll. Az értékmegőrzés és a publikáció folyamatos, melynek aktív szereplői és támogatói a helyi adatközlő emberek, a tehetséges fiatalok, a civil szervezetek, önkormányzatok, valamint Magyarország Kormánya. Az elmúlt 115 év teljes népdalos, népzenei, népviseletes értékének tanulmányozása megtörtént a MTA BTK Zenetudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum, a Kodály Archívum, valamint a Ceglédi Kossuth Múzeum együttműködésének köszönhetően. Sorra kerülnek elő a helyi gyűjtemények, melyek még hitelesebbé és gazdagabbá teszik a Tápió mente értékeinek tárát. Budapest közelsége, a polgárosodás nem számolta fel értékeinket, csak feladat elé állította a XXI. századi embert, hogy képes-e megtalálni, megörökíteni, átadni a jövő számára azt a tudást, mellyel elejink rendelkeztek.

  További információk:

  
  
  Az értéket ajánlotta: Terék József
  
  zenei előadóművész, népzenekutató, zenei rendező
  
  

• Kincsem-túra

  
  

  Az 1996 óta működő KINCSEM-TÚRA célja: Az Alföld és a Gödöllői-dombság határán fekvő kistáj 21 településének természeti és kulturális nevezetességeinek szakmai vezetéssel történő bemutatása. E túra lehet egy, vagy akár több napos program is, amelyet mindig a megrendelővel előzetesen történő egyeztetéssel – a csoport konkrét igényeinek megfelelően - alakítanak ki. A túra elején - egy projektoros kiselőadással - az érdeklődők a kistáj földrajzi jellemzőit, történelmi emlékhelyeit, gasztronómiai értékeit, hagyományait, nevezetes személyiségeit stb. ismerhetik meg. Ezt követően autóbusszal, az egyeztetett program szerint a helyszíneken bemutatják az értékeket. A túra végén – önkéntes alapon – a Tápió-mente értékeire vonatkozó, a túra folyamán bemutatottakra utaló tesztet töltenek ki, amelyet azonnali javítás után értékelnek, és a legjobbat megjutalmazzák.

  A fenti programot 1996 óta több, mint 300 csoportnak - a saját kutatásai alapján megszervezett túrát - dr. Dusek László, tanár, földrajzkutató mutatta/mutatja be, aki a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének külső munkatársa és 2005-2013 között a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke volt. A Tápió-vidék értékeiről szóló és a kutatási eredményeket bemutató kötet, A TÁPIÓ-MENTE kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) anyagilag is támogatta. A kutató munka eredményeit kb. 15 tudományos konferencián, egyetemeken (Szeged, Budapest, Debrecen), valamint több könyvbemutatón és más rendezvényeken mutatta be a szerző.

  További információk:

  
  

  duseklaszlo@gmail.com

  +36 20/919-0917

  
  
  Az értéket ajánlotta: Dr. Dusek László
  
  

Tápiószőlősi kincseink

• Bagolyvár Birtok

  

  A Tápió-vidék déli határán Ceglédtől mindössze 7 km-re, közel 3,5 hektáron csodálatos környezetben, a külvilágtól elzárva található a Bagolyvár Birtok. A birtok központjában lévő, 1920 körül épült műemléki védelem alatt álló népi szecessziós kúria a múlt század autentikus hangulatát kínálja az ide érkezőknek. A tradicionális kialakítású épületek látványa jelzi, hogy egy másik világba érkeztünk. Régi mesterségeket bemutató kiállítások segítenek őseink kultúrájának megismerésében.

  

  A nyugalom, a csend, a tiszta levegő hozzájárul ahhoz, hogy az itt eltöltött idő kellemes legyen. A birtok 2012-ben elnyerte az „Év ötlete”, majd 2013-ban az UNESCO ICOMOS Bizottságának a „Példaadó műemlékgondozási díját”. 2017 óta a Bagolyvár Birtok a települési értéktár része.

  

  A vidéket megismerni vágyók számára parkbemutató programokat szervezünk. Több különböző helyszínen tudunk vendégeket fogadni azok összetételétől és létszámától függően. A rövidebb-hosszabb időt nálunk eltölteni szándékozók részére minősített szállásainkon biztosítjuk a nyugodt pihenést. A Bagolyvár Birtokot építészeti és szabadtéri adottságai alkalmassá teszik konferenciák, esküvők, partik, családi rendezvények, baráti összejövetelek, céges rendezvények, csapatépítő programok megszervezésére.

  Parkunk csak és kizárólag előre bejelentkezett csoportokat fogad.

  

  További információk:

  
  

  bagolyvarbirtok@gmail.com

  +36 30/688 0701

  2769 Tápiószőlős, Ceglédi úti tanyák 3. (311-es út 22-es km)

  www.facebook.com/birtok.bagolyvar

  
  
  Az értéket ajánlotta:
  
  

Tóalmási kincseink

• Andrássy-kastély Tóalmás

  

  A Tóalmáson található Andrássy-kastélyt a honfoglalás ezeréves évfordulójára, a Milleniumra Warmann Renáta, Ybl Lajos tervei alapján építette a 19. század elején a báró Prónay Sándor által létrehozott Bócz kertnek nevezett parkba, amely akkoriban Pest vármegye legszebb parkjának számított. Az 50 szobás fényűző neobarokk és neoreneszánsz stílusú kastély előcsarnokát íves kétkarú falépcső díszíti, amely a párizsi Opera lépcsőjének másolata. Az épület közepén íves szárnyakkal közrefogott hatalmas kupola található. A kastélyhoz gótikus templomok ikerablakainak motívumait idéző, fémszerkezetű üvegház, más néven télikert csatlakozik. Az elhanyagolt kertet pedig angol parkká alakították. A 29.5 hektáros területen napjainkban is sok értékes növény található.

  

  A parkban egy neoreneszánsz stílusú víztorony is emelkedek, amely jelentős ipartörténeti emlék. A kastély a 20. század elejétől az Andrássy család birtokában volt, akik elsősorban nyaralásra és vadászatok alkalmával használták. Itt született és kezdte pályáját a híres tájképfestő Brodszky Sándor a magyar tájképfestészet jeles képviselője A II. világháború után államosították, a SZOT kezébe került és gyermeküdülőként használták. Több nagysikerű magyar filmet forgattak a kastélyban és a parkjában: Keleti Márton: A tizedes meg a többek /1965/, Szinetár Miklós: A csárdáskirálynő /1971/, Szántó Erika: Elysium /1986/. 1989-től a WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány tulajdonában van.

  

  További információk:

  
  

  2252 Tóalmás, Kókai utca 2.

  Az értéket ajánlotta: Lipták Tibor
  
  Tóalmási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Sej, szép Tóalmás (Tóalmás legszebb dalai)

  

  A Tápió mentén végzett kulturális örökségvédelmi és értékmegőrző munka hatodik állomása volt "Tóalmás népdalos CD" kiadványának elkészítése. A legrégebbi kutatásokat 1956-ban végezte Szabó Dezsőné, aki altatódalokat gyűjtött. Ugyanebben az évben Tóth János munkásságának köszönhetően lett megörökítve néhány helyi népdal. A legnagyobb kutatómunkát 1974-ben végezte Manga János népzenekutató, majd 1975-ben Borsai Ilona és Kapronyi Teréz. Az adatközlő énekes egy tóalmási hölgy volt, akit meghallott éneklés közben az előbb említett kutató Budapesten. A dalok annyira megtetszettek Manga Jánosnak, hogy közel 200 népdalt örökített meg az adatközlő Szekeres Józsefné Tóth Erzsébettől. Énekei ma is a MTA BTK Zenetudományi Intézet, illetve a Hagyományok Háza archívumában megtalálhatók, bárki számára hozzáférhetők. Több alkalommal a Magyar Rádióban is hallhatták 1975-ben énekeit, melyek egytől-egyik Tóalmásiak. 2009-ben Terék József végzett népdalgyűjtő munkát Tóalmáson, illetve nagy öröm volt a személyes találkozás az ekkor már 87. életévében lévő Szekeres nénivel Budapesten, aki mindig nagyon jó szívvel emlékezett vissza azokra az évekre, amikor még itt lakott szülőfalujában, Tóalmáson. Sohasem felejtette el azokat a népdalokat, melyeket szüleitől, nagyszüleitől tanult.

  
  

  A kiadványon summásdalok, katonanóták, aratódalok, szerelmes dalok és még sok szép népdal található, melyen több alkalommal is meghallgatható Erzsi néni 1974-es, illetve 2009-2012 között készített hangfelvételeinek jó néhány darabja.

  
  

  A kiadvány 2012-ben valósult meg a Tóalmásért Alapítvány kiadásában.

  

  További információk:

  
  

  Az értéket ajánlotta: Gerhardtné Laczkó Katalin
  
  Tóalmási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Szent András Gyógyvizes Strand és Kemping

  

  A község északkeleti részén, a Hajta-patak mellett található a gyógy- és strandfürdő a kempinggel. A termálvíz szénhidrogén utáni kutatás nyomán, egy meddő fúrásból tört fel 1969-ben. A vízadó réteg 870 m mélyen található. A tóalmási gyógyvíz – az alföldi termálvizektől eltérően – kis keménységű, alkáli-hidrogénkarbonátos. Hőmérséklete a kútfejnél 47,5°C. A vizsgálatok eredményei azt bizonyították, hogy az itt található gyógyvíz ízületi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A vizet 2002-ben ásványvízzé nyilvánították, majd 2004-ben gyógyvízzé és „Szent András gyógyvíz” néven lajstromozták. 2014-ben a minősítési eljárásnak köszönhetően ismételten gyógyvíznek nyilvánították. A strand idényjelleggel működik május 1-től, szeptember 30-ig. Jelenleg egy feszített vizű 12×25 m-es, 25 fokos langyos úszómedencével és két kisebb 32 és 35 fokos medencével rendelkezik a gyógyfürdő. A strand közel 5ha-os területen terül el, a füves terület egy részén röplabdázásra és kispályás futballozásra is lehetőség van. A vendégek ellátásáról több szolgáltató egység és üzlet gondoskodik.

  A kemping közvetlenül a strand mellett található, 2,3 hektáros, füvesített, részben fásított területen. 65 lakókocsi számára van víz- és elektromos csatlakozás, de további lakókocsikat is tudnak fogadni, és természetesen sátrazni is lehet. A terület központi szociális építményében WC, zuhanyzó, mosdó és mosogató kapott helyet. A kempingből közvetlen átjárás van a strandra.

  A strand területén kerül például megrendezésre a hagyományos Tóalmási Sörfesztivál és Almás Sütemény Sütő Verseny, ahová az égész országból és a határon túlról is érkeznek vendégek és versenyző csapatok.

  

  További információk:

  
  

  2252 Tóalmás, Remény utca 3.

  Az értéket ajánlotta: Lipták Tibor
  
  Tóalmási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Tóalmási Kolbász Manufaktúra

  

  A Tóalmási Kolbász Manufaktúrát 1993-ban alapították 100%-ban magyar tulajdonú magyar családi vállalkozásként, mely ma is a család tulajdona. A több mint 20 éve működő üzemben 40 munkatárssal felkészülten, családias hangulatban dolgoznak, termékeiket szeretettel és nagy gondoskodással készítik. Termékpalettájukat képzik a száraz kolbászok, füstölt húsok és füstölt szalonnák, melyek hagyományos technológiával, kőfüstölőben, kemény fa égetésével készülnek és nem tartalmaznak hozzáadott színezéket, zsír- és vízmegkötőt, emulgeálószert.

  A Tóalmási kolbász nagyon finom, karakteres ízvilágú, roppanós magyar kolbász. Csípős, tüzes változatban is készítik: sertés-, ló-, szürke marha- és szarvashúsból egyaránt. A Tóalmási ugyanakkor sokkal több mint kolbász hiszen feldolgozott hús készítményeik bőséges kínálatában egyaránt megtalálja a keresett alapanyagot a háziasszony a vacsorát hobbiból készítő férj a fogyókúrázó egyetemista és az egyszerűen csak éhes informatikus is. Innovatív termékszerkezetet hoztak létre azért hogy a Tóalmási az igényes ember választása lehessen, mert a Tóalmási igényes. Hiszen kiváló alapanyagokkal és fűszerekkel készül. Szakértelem. Szenvedély. Szeretet. Hiszik, hogy a kiváló alapanyag szakszerű, tiszta feldolgozása a hagyományos Tóalmási ízvilággal ötvözve minden fogyasztó kedvére való finomságot eredményez. Vallják, hogy munkatársaik elhivatottsága innovatív fejlesztéseik sikert hoznak partnereik számára is.

  

  További információk:

  
  

  2252 Tóalmás, Fő út 148.

  Az értéket ajánlotta: Keresztesi Magdolna
  
  Tóalmási Települési Értéktár Bizottság
  
  

Újszilvási kincseink

• I. és II. Világháborús Emlékmű

  

  2008-ban elkezdődött Újszilvás település központi parkjának felújítása növények ültetésével, járda kialakításával, kandelláberek (világító testek) elhelyezésével, emlékmű létrehozásával, mely a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat támogatásával valósult meg.

  Ennek eredményeképp 2009-ben elkészült Újszilvás I. és II. Világháborús emlékműve, mely méltó emléket állít a háborúkban hősi halált halt katonáknak. Különlegessége, hogy egyedi jellegével hozzájárul a települési jellemzőkhöz. Az emlékmű márványtábláin a háborúkban elvesztett újszilvási katonák nevei olvashatóak, tetején turulmadár feszíti szét szárnyait.

  A park minden ember számára nyitva áll, bármikor látogatható. Helyet ad megemlékezéseknek, baráti beszélgetéseknek, esküvőknek egyaránt.

  
  

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, Szent István u. 6.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Újszilvási Tájház

  

  Újszilvás 1950 óta működik önálló községként, addig csak majorságok voltak, távol egymástól, és a szomszéd községekhez kapcsolódtak egységenként. Megalakulása óta éppen fiatalsága miatt sokáig nem gondoltak tájház létrehozásán.

  Célunk a múlt, a jelen és a jövő összehangolása, szerves egységének bemutatása.

  A létesítmény pozitív hatással bír az ismeretterjesztésben, a falusi turizmus megteremtésében, a hagymásos értékek, szokások, helyi tradíciók továbbvitelében, felélesztésében. A Tájház megtekintésekor betekintést nyerhetünk a régi vidéki élet mindennapjaiba. Milyen eszközökkel dolgoztak, milyen volt a házak berendezése, miket viseltek…

  Fontosnak tartjuk, hogy az ifjúság megismerje ősei múltját, lássa benne az értékeket, kövesse, ami jó, ami követendő. Az idős emberek akarják átadni a fiataloknak a bennük elevenen elő hagyományokat, örök emberi értékeket, közösségi szokásokat, amelyek széppé tették az egyébként küzdelmes életüket. 2007-ben a Tájház kialakítása érdekében egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan került felújításra. A felújítás a külső falakat és a belső tereket érintette.

  Miután kész lett az épület, a helyi Rozmaring Nyugdíjas Klub kezdett el tevékenykedni. Szorgos munkával összegyűjtötték az évek során felhalmozódott tárgyi emlékeket és szellemi értékeket. Ennek köszönhetően egy igen színvonalas és látványos gyűjteményt hoztak létre, melyet saját maguk mutatnak be, egyeztetett időpontban az érdeklődőknek. A Tájház egyik pontját képezi a falu és külterülete természeti kincseit bemutató tanösvénynek, mely kiváló túraútvonal is egyben az óvodásoknak, iskolásoknak.

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, Petőfi u. 1.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Újszilvási Szentháromság
  
  Római Katolikus Templom

  

  Az 1950-es évek előtt Újszilvás részei (Jeges, Szőrösparcella, Újföld) sokáig két szomszédos településhez, Tápiószeléhez és Tápiógyörgyéhez tartoztak. A településrészek egyesítése, Újszilvás különválása előtt az itt élők lelki gondozását e két szomszédos település papjai végezték, az ottani temetők fogadták be halottaikat. Újszilvás 1950. január 3-án önálló községgé vált. Újszilvás lakosságának nagy része római katolikus vallású.

  1945-ben társadalmi összefogás eredményeképpen megkezdődött a Szentháromság Templom építése, melynek kezdeményezését és építési összegének egy részét a hívők adták össze. A templom építéséről szájhagyomány útján annyit tudhatunk, hogy a Földi családtól lett megváltva a terület, annak fejében, hogy minden szentmise előtt a Földi család harangozhatott. 1947-ben a hívők már az újépítésű templomban gyülekezhettek.

  A majd 70 éves épületet 2010-ben az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatás segítségével Újszilvás Község Önkormányzata felújította és akadálymentesítette.

  Bádogos szerkezetek cseréje, új kereszt készítése, tetőhéjazat cseréje, ereszkiképzés, faanyagok és szerkezetek rovar, láng- és gombamentesítése, oldalfalak kezelése új vakolattal, lábazatburkolás, ablakkönyöklők készítése, kémények felülvizsgálata, javítása, fa nyílászárók cseréje, új oldalfal vakolatok készítése történt meg.

  Bejárati lépcsőjének akadálymentesítésére, kerítésének felújítására, járda, parkoló rekonstrukciójára került sor. A templom mögötti területen parkosítás és egy pihenőhely kialakítása történt meg, a már meglévő tanösvény kiegészítő pontjaként 2 db tábla került kihelyezésre. Napjainkban a Római Katolikus Egyházon belül a Váci Egyházmegyéhez tartozik, jelenlegi plébánosa Kovács Attila Mózes a tápiógyörgyei plébániáról. A templomban minden vasárnap délelőtt 10 órától tartanak szentmisét.

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, Bicskei út 29.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Újszilvási Református Templom

  

  Újszilváson a lakosság 20%-át a református egyházközösség alkotja. Az 1900-as évek elejéig nem volt található református templom a falu területén, csupán Újszilvás határában, közigazgatásilag a szomszédos Tápiószőlős községhez tartozó kis, komfort nélküli kápolna, mely épület helyre állítása igencsak költséges lett volna és hitüket gyakorló idős tagok számára pedig nehezen elérhető. Így a téli időszakban a vasárnapi istentiszteleteket és a hétközi alkalmakat évekig házaknál tartottuk.

  Ezért az akkori gyülekezet vezetősége úgy látta jónak, hogy elkezdi egy új templom építését, melyhez az Önkormányzat ingyenesen ajánlott fel telket a falu középpontjának kiemelt helyén. A templom alapkövének letétele és alapjának lefektetése 1994. évben került sor, a helyi lakosok ökomenikus összefogásának köszönhetően. Az építkezés megkezdéséhez az alaptőkét a tápiószőlősi református iskola kárpótlásából befolyt összege jelentette, majd a folytatáshoz forrásként a Közegyház támogatására, sikeres állami pályázatok elnyerésére és nem utolsó sorban vállalkozók, magánszemélyek, és a hitközösség tagjainak áldozatos adományaira számíthattunk. A helyi önkormányzat vezetése mindig szívén viselte és lehetőségeikhez mérten támogatta a templom építését. Áldott emlékezetű Tóth László műszaki és építésügyi előadó úr különösen is nagy gondossággal és alapossággalfelügyelte és vezette a templom építését egészen haláláig. Ennek az együttműködésnek köszönhetően szólalhatott meg 2006. karácsonyán a templom új digitális orgonája.

  Az istentiszteletek 2002 karácsonya óta folynak, ebben a kívülről impozáns, és belülről esztétikusan szép és otthonos kis templomban.

  Istentisztelet minden vasárnap 8 órakor van. 2014-ben pedig hivatalosan is megtörtént a templom felszentelése.

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, Dózsa György utca 44.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Bertók Méz

  

  Családi vállalkozásuk az 1956-ban alapított méhészetre épül, amely ma is Újszilváson működik. Fő termékük a méz, amit különféle csomagolásban, a minőségi mézet kereső vásárlóknak értékesítenek. A különböző fajtamézek érdekében a méhcsaládokat évi 1000-1200 km-t szállítják. Fontos szempontnak tartják – a minőség mellett – a termék megjelenését, a termékcsomagolást. Vállalnak egyedi címketervezést, csomagolás elkészítését is. Az elmúlt 50 év szakmai tapasztalata alapján kifejlesztett termeléstechnológiájuk biztosítja, a különböző fajtamézek megfelelőképpen elkülöníthető termelését, ezáltal is biztosítva azok sajátos ízvilágát és magasfokú minőségét. A fajtamézek iránti növekvő vásárlói igény jelzi a fogyasztói szokások változását, mely szerint ma már nem csak az akác méz “a méz”.

  Saját tervezésű ajándékcsomagok készítésével és forgalmazásával is foglalkoznak. Mézes kistornyukkal, mely 4×50g különféle fajtamézet tartalmaz, 2008. novemberében a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség által szervezett Csomagolási versenyen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Különdíját nyerték el.

  Természetesen nem elég csak a külső megjelenés. Mézeik minősége megfelel a legmagasabb elvárásoknak.

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, Alkotmány u. 129.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Bolyhos Pálinka

  

  A Bolyhos család 1994 óta foglalkozik pálinkafőzéssel. Több éves tapasztalat és régi családi receptek alapján jött létre a Bolyhos ágyas pálinka, amely 100% étkezési minőségű, érett, egészséges, magas cukortartalmú és aromájú gyümölcsből az országban egyedülálló technológiai eljárással készül. Az általuk szabadalmaztatott aszalt gyümölcs ágyon érlelt, tiszta aromájú, kellemes ízű hungaricumként is elfogadott pálinka, 6 hónapig tartályokban érlelődik. Az érlelést követően, a palackozás során, a pálinka fajtájával megegyező, saját készítésű aszalt gyümölcsöt tesznek az üvegekbe, majd erre töltik a pálinkát. Ezt követően további 5-6 hónapig érlelik. Az érlelés során az aszalt gyümölcs visszanyeri eredeti alakját és kellemes színt kölcsönöz a pálinkának. A "gyümölcságy" a pálinkát esztétikailag vonzóbbá teszi és beltartalmi értékeit is tovább gazdagítja.

  Újszilváson 2003-ban építettek egy új, az Európai Uniós követelményeknek megfelelő pálinkafőzdét, palackozót és gyümölcsaszalót, ahol a bérfőzés mellett már kereskedelmi főzést is végeznek.

  Céljuk, hogy minél több emberrel megismertessék és újra kedvelt, rendszeresen és kulturáltan fogyasztott nemzeti ital legyen a pálinka. Ennek érdekében, megkezdték a pálinkakóstolók szervezését, amelynek keretében lehetőség van az Újszilvásra látogatóknak, a pálinkafőzde megtekintésére, a pálinkafőzés folyamatának megismerésére, ágyaspálinka kóstolására és vásárlására.

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, Bicskei út 34.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Szilváshús Kft. Termékei

  

  A Szilváshús Kft. története az 1970-es évekre nyúlik vissza. A családi vállalkozásból induló cég fő tevékenységi köre húsdarabolás, húskészítmény előállítása, valamint vadfeldolgozás. Az utóbbi években végrehajtott rekonstrukciók és beruházások következtében korszerű, az Európai Únió előírásainak megfelelő üzemmé nőtte ki magát a családi vállalkozás. Termékeiket saját mintaboltjaikban, kiskereskedelmi egységekben, valamint közétkeztetési intézetekben értékesítik. Kizárólag Magyarországon tenyésztett állatok húsának feldolgozásával, valamint hagyományos és természetes fűszerek felhasználásával, saját receptúra alapján történik a készítményeik gyártása. Az utóbbi két évben a mangalica sertéshús, és a magyar vadhús feldolgozásával bővült a termékeik köre. Három termékük nyerte el 2010 februárjában a kiváló magyar élelmiszer védjegyet: a szilvási vadas szalámi, a szilvási vadász szalámi, és a szilvási mangalica-szarvas füstöltkolbász.

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, Alkotmány u. 76.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

• Szilvási Sütő Kft. Termékei

  

  A helyi pékség gyártja a község péktermékeit, mely termékeinek minõségi színvonala miatt is - a kistérség egyik legdinamikusabban fejlõdõ péksége. Termékeik között megtalálhatóak a kovászos technológiával készült kenyerek, különféle péksütemények.

  A péküzemet a jelenlegi tulajdonosok több mint 11 éve működtetik, a megkezdett tevékenységet folytatva mintegy megtízszerezték a termelést. Hagyományos termékeket és a mai egészséges életmódhoz kapcsolódó kenyér- és süteményféléket is gyártanak. A pékáru napi cikk, melynek szavatossági ideje csekély, ezért igen nehéz feladat minden napra ugyanolyan jó minőségű, frissességű, esztétikai külsejű terméket előállítani.

  További információk:

  
  

  2768 Újszilvás, alkotmány u. 162.

  
  
  Az értéket ajánlotta: Magó Eszter
  
  Újszilvási Települési Értéktár Bizottság
  
  

Úri kincseink

• ADVENTI PROGRAMOK ÚRIBAN

  

  Az adventi időszakban is ünnepi díszbe öltözik Úri. A karácsonyt megelőző várakozás időszaka bensőséges, családias községünkben. Kigyúlnak az adventi fények, advent első vasárnapján ünnepi gyertyagyújtásra és ünnepségre várják az érdeklődőket.

  

  Várnak ránk még a hétköznapokon gyermekcsoportok produkciói, Mikulás járat, hétvégeken Adventi vásárunkban kóstolhatja bejglinket, és élvezheti helyi zenekarok, kórusok, színtársulataink műsorszámait. A családosok számára nagyszerű program lehet, hiszen kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a számukra megfelelő szórakozási lehetőséget. A gyermekeknek külön programokkal készülnek a vásár szervezői.

  

  További információk:

  
  

  2244 Úri, Ady Endre utca 12.

  https://www.facebook.com/urihagyomanyorzok

  
  
  Az értéket ajánlotta:
  
  Úri Köszég Hagyományőrző és Értékmentő Egyesület
  
  

• Hagyományok Háza

  

  Az egyesület kiemelt célja Úri község történelmének, népi hagyományainak feltárása, a hagyományok és történelmi ereklyék megőrzése, ápolása és népszerűsítése a lakosság, ezen belül különösen a fiatalok körében. Az elkészült Hagyományok Háza a község lakosai által felajánlott értékeket méltó módon mutatja be a látogatóknak. A tervek között szerepel oktató épületrész kialakítása is.

  

  Az egyesület által szervezett program a népszerű húsvétváró rendezvény kisállat simogatóval, kézműves foglalkozásokkal. Közreműködnek a Libadalom főzőverseny, a szüreti felvonulás és az adventi hetek rendezvénynél. Szervezik a községi adventi vásárt és mézeskalácssütő pályázatot is hirdetnek minden évben.

  

  További információk:

  
  

  2244 Úri, Ady Endre utca 12.

  https://www.facebook.com/urihagyomanyorzok

  
  
  Az értéket ajánlotta:
  
  Úri Köszég Hagyományőrző és Értékmentő Egyesület
  
  

• Húsvéti előkészületek

  

  Minden évben, húsvét előtt egy héttel tartjuk Úriban rendezvényünket a község müvelődési házban. Versenyt is hirdetünk tojás festésből, tojás írókázásból és locsoló vers mondásból. Külömbőző hagyományörző húsvéti dekorációkat készítésére is van lehetőség (ajtó-ablak díszt stb.).

  

  Állatsimogatóban meg lehet találni a húsvét jelképét a nyuszit, de találhatók még bárányok is. Hagyományos húsvétikalács sütés is része a programnak, amit később a látogatók elfogyaszthatnak. Nagyon népszerű a rendevény a családok körében. jutalmas ia kapnak a versenyen részvevő gyerekek.

  

  További információk:

  
  

  2244 Úri, Ady Endre utca 12.

  https://www.facebook.com/urihagyomanyorzok

  
  
  Az értéket ajánlotta:
  
  Úri Köszég Hagyományőrző és Értékmentő Egyesület
  
  

• Szüreti Mulatság

  

  Régen, a szüret igazi ünnepnek, jeles eseménynek számított, amikor az élet más területén jóformán megállt az idő. A katonák ilyenkor hazasiettek a szolgálatból, a bíróságok felfüggesztették a működésüket, és mindenki, aki élt és mozgott, a szőlőhegyeken tevékenykedett - és persze evett-ivott-mulatott.

  

  A község apraja-nagyja népviseletben, lovasok kíséretében az egész falut bejárja. Több állomás helyen vendégelik meg a kisvasúttal, lóval vagy gyalog érkezőket. A meghívott vendégek és lakók nagyon jól érezhetik magukat, hiszen ismét átélhetik a régi korok szokásait, a mulatság alatt séta kocsikázhattak és élő zenére táncolhattak, ezzel búcsúztatva a nyarat.

  

  További információk:

  
  

  2244 Úri, Ady Endre utca 12.

  https://www.facebook.com/urihagyomanyorzok

  
  
  Az értéket ajánlotta:
  
  Úri Köszég Hagyományőrző és Értékmentő Egyesület