Not seeing a Scroll to Top Button? Go to our FAQ page for more info.

Hajta Kincsestár

logok
  • 1
  • 2
  • 4
  • 3
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17

Bényei kincseink



Farmosi kincseink



Gombai kincseink



Kávai kincseink



Kókai kincseink



Mende kincseink



Monor kincseink


  • Csúzi Családi Pincészet – Kézműves almatermékek


    tura3 tura4

    A Csúzi Családi Pincészet által készített almalekvárok, almasajt, almaszörpök és almaecetek a családi gazdálkodás Monor, Strázsahegyen található, saját művelésében lévő, ezer fát számláló almaültetvényének gyümölcseiből készülnek. Termékeink nem tartalmaznak sem tartósítószert, sem egyéb adalékanyagot, mindamellett teljes mértékben hagyományos és kézműves módon, a családi gazdálkodás mindhárom generációját bevonva készülnek.

    A termékcsaládokkal 2013-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatán Magyar Kézműves Remek díjat nyertünk, ami a hazai kézműves szakma egyik legrangosabb elismerése. 2015-ben a Gyulai Nemzetközi Gyümölcskészítmények Versenyén két termékünkkel is bronzminősítést szereztünk, míg 2017-ben az I. Nemzeti Szörpversenyen mind a két almaszörpünk bronzhelyezést érdemelt ki.

    Az almalekvárok négy ízben készülnek cukorral: natúr, fahéjas-szegfűszeges, mézes-gyömbéres és levendulás; illetve a mézes-gyömbéresen kívül a többi íz készül diabetikus változatban is. A lekvárok 82% gyümölcsöt, kevesebb, mint 16,5% cukrot vagy xillitolt és pasztörizált citromlevet tartalmaznak. A cukorral készült termékeket 4250 ml-es, 370 ml-es, 214 ml-es és 40 ml-es kiszerelésben állítjuk elő, míg a diabetikusak a 370 ml-es változatban érhetőek el. A ceglédi Hazai Pékség Kft. többféle péksüteményt készít az almalekvárjainkkal töltve.

    A díszdobozos válogatásban megtalálható mind a négy cukorral készült lekvárból egy kis kóstoló. A termék teljes megjelenítése saját tervezés eredménye. A dobozon kivágott nyílások a Monori Pincefaluban található történelmi pincesorokat jelképezik, míg a doboz hátulján található háromnyelvű leírás és térkép a Pincefalunk hírét hivatott terjeszteni a Világban. Ezzel a termékünkkel 2014 áprilisában bekerültünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem egészen 40 terméket számláló nemzeti protokoll csomagjába. Ez a termékünk 2014-ben, az almasajttal együtt kiállításra került a COPA-COGECA nemzetközi élelmiszeripai szakkiállítás magyar standján.

    tura1 tura2

    Az almasajt fahéjas-szegfűszeges változatban készül és 100g súlyú lapkákra kerül felvágásra. A termék és az előállításához szükséges teljes eszközrendszer és előállítási technológia saját fejlesztés eredménye. Almasajtunkból a Demeter Chocolate Kft., kézműves csoki-manufaktúra almasajtos bon- bont, szaloncukrot és táblás csokit készít, akik a fűszeres almasajtos bon-bonnal 2017-ben szintén Magyar Kézműves Remek díjat nyertek! Az almaszörp az alma levéből készített gyümölcsszirup, mely cukrot, tisztított vizet és pasztörizált citrom levét tartalmazza. Az almaszörpnek is van diabetikus változata. Ezek a termékek 500 ml-es kiszerelésben készülnek.

    A mézen érlelt, szűretlen almaecetet a saját gazdaságunkban kialakult almaecet kultúrával állítjuk elő, ami így teljesen egyedi. A vegyes virágmézet már az erjedési időszakban hozzáadjuk, ezzel is emelve a végtermék alapvetően magas beltartalmi és élettani értékét. Ez a termék 0,5 l-es méretben készül. Előállítunk fűszeres almaeceteket is kakukkfű, rozmaring és tárkony felhasználásával. Ezek 0,25 l-es méretben érhetőek el. A szűretlen almaecetből és a fűszeres változatokból díszdobozos változatot is készítünk.

    Az almalekvárjainkat számos pest megyei település közétkeztetésébe szállítjuk. Kézműves almatermékeinkkel viszonteladóinkon és partnereinken keresztül mind Pest megyében, mind Budapesten, míg velünk személyesen a megyei és országos jelentőségű kiállításokon és vásárokon lehet találkozni!

    tura5 tura6

    További információk:




Nagykáta kincseink


  • Alapalapítvány Szociális, Kulturális, Ismeretterjesztő és Sport Alapítvány


    Az Alapalapítvány tevékenységei:

    -a térség vizuális kultúrájának bemutatása,

    -kortárs közösségi képzőművészet szervezése, támogatása,

    -természeti környezet felhasználásával vizuális projektek szervezése, lebonyolítása, országos megjelenítése,

    -térségi szociális tevékenységek koordinálása,

    -sportesemények szervezése, támogatása.


    További információk:


    emailalapalapitvany@freemail.hu


Nyáregyházi kincseink



Pándi kincseink



Péteri kincseink



Pilisi kincseink


  • Baranyi Ferenc irodalmi munkássága

    muzeum1könyv

    Pilisen született 1937. január 24-én. Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Írói álneve: Francesco del Sarto. Nagyapja Kuzsma István a pilisi iskola igazgatója volt. Édesapja id. Baranyi Ferenc a község jegyzője volt. Élt Pilisen, Nyáregyházán, Monoron, majd Budapestre költözött.

    1957-1962 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett olasz, majd francia szakon. 1963-65 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1954 óta publikálja verseit. Közben 1955–57 között pályamunkás, illetve tisztviselő volt. 1963–68 között az Egyetemi Lapok munkatársaként működött. 1968–69-ben az Ifjúsági Magazinnál főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 1969–1972 között a Magyar Ifjúság irodalmi rovatát vezette. 1976-1992 között az MTV szórakoztató és zenei főosztályán kezdetben főosztályvezető-helyettesi, majd főmunkatársi beosztásban tevékenykedett. 1984 és 1986 között másodállásban a Palócföld főszerkesztője volt, 1988–92 között pedig az Ezredvégé. A Magyar Írók Szövetségének 1963-tól 2006-ig volt tagja. 1988-ban a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökévé választották. A József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának 1990-től 2014-ig volt elnöke. 1992-ben nyugalomba vonult. A Művészet Barátok Egyesületének 2001-től 2003-ig főtitkára volt. Rövid ideig a Szövetség az Európai Magyarország szóvivője volt, valamint elnöke a Haladó Erők Fórumának.

    Jelenleg is tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, valamint a párizsi Académie Européenne des Scienses des Arts et des Lettres-nek. Verseit csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították, folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, néhol önálló kötetekben is. Baranyi a magyar líra igazi elkötelezettje. Verseiben, írásaiban szülőfaluját sosem feledi el. Gyakran visszatér a Duna–Tisza közére, Pilis, Nyáregyháza, Nagykőrös, Cegléd tájaihoz. Megszállottja az operairodalomnak. 7-8000 darabos operalemez gyűjteménye van. Felesége 1962 óta Büki Erzsébet, fiuk Péter 1967-ben született.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Beleznay-Nyári Kastély

    kastely01 kastely02

    A Beleznay család a Somogy vármegyei Belezna községből származik. A család őse, András II. Ferdinándtól adományt nyert Pest megyében, innen indul a család későbbi felvirágzása.

    Beleznay János 1717-ben megnősült, felesége Grassalkovich Zsuzsanna, Grassalkovich Antalnak a Budán székelő Újszerzeményi Bizottság elnökének húga. Az ifjú feleség hozományként a pilisi-alberti-dánosi-nyáregyházi lakatlan területek földjeit kapta meg bátyjától, melyeket átadott férjének.

    A kastélyt a 1720-as évek körül építette Beleznay János, olasz építőmesterrel. Mária Terézia is megszállt itt, valamint gyakori vendég volt Kármán József író is. Állítólag itt írta a Fanni hagyományai című művét. A Beleznay család után Nyáry Antal vette meg a kastélyt.

    Az épület szabadon álló, egyemeletes, hátrafelé U alakú, barokk stílusú kastély. A főhomlokzat 2+3+2 tengelyes. A földszinti falsík sávozott, az emeletet lizénák tagolják, övpárkány választja szét a kettőt. A földszinti ablakok egyenes záródásúak a könyöklőpárkánnyal. Az emeleti ablakok füles, guttás keretelésűek, felettük indás ornamens, könyöklőpárkányuk alatt domborított falon köténydísz. Oldalhomlokzatain fent, lent egy ablak. Az oldalhomlokzatok közepéhez egy-egy nyégyszögletes kis torony kapcsolódik, mindhárom oldalon a fentiekkel egyező kiképzésű ablakkal. Az épületen körbefutó, profilozott kétrészes párkány zárja le a homlokzatot. A lezáró párkány felett a toronynak még egy szakasza emelkedik lant alakú vakablakkal. Hagyma alakú, pirosra festett zsindelyes sisak fedi. A tornyokhoz hátrafelé egy-egy földszintes szárnyépület csatlakozik. Hajlított ívű oromzatos homlokzataikon egy szalagkeretes ablak bújtatott ráccsal, az oromzat fektetett, kis, ovális ablakokkal. A jobb oldali szárnyépületben voltak a személyzeti lakások, a bal oldaliban az istállók és a raktárak.

    fenyokastely02

    A jobb oldali homlokzatán 1+2+3 régi szalagkeretes ablak és több újabb. A főépület udvari homlokzata öttengelyes, egyenes záródású kőkeresztes ablakokkal. Középen két-két toszkán oszlop, háromszögű timpanonnal lezárt proticus, az oromzatban Nyáry-címer. Mögötte egyenes záródású, kőkeretes ajtó félköríves felülvilágítóval. Az épületet kontytető fedi. Az oldalszárnyak egy része előtt négy félköríves nyílású mellvédes tornác. A belső részén a földszinti helyiségek boltfiókosok. A bejárati előcsarnokból nyílik a lépcsőház, kétkarú lépcsője szögletes alakú bábos balusztráddal. Az emeleti helyiségek sík mennyezetűek. A jobb oldali szárnyépület több boltfiókos ez egy alacsony, öt oszloppal kettéválasztott cseh süveg boltozású helyiséget foglal magában.

    A kastélyt hatalmas park veszi és vette azelőtt is körül. A kastélytól déli irányban három tavat alakítottak ki. A falu felé eső két tónak a közepén kis szigeteket építettek ki, melyekre fahidak vezettek. A kastély körül azelőtt széles vizesárok volt, a falu keleti fele felé 7-8 méter széles és rajta 2 híd volt a Kármán és a Bocskai utcánál. A 18. századi térképen 5-6 méter magasságú domb látható. A domb egyik végében a Beleznayak borospincéje volt, a mai Debi söröző telek végénél. Jégvermük a harmadik tó nyugati felénél épült. A kastélyt őrző lovas huszárok istállója a mai futura épületénél volt. A Nyáry család a kastélyt és parkját kerítéssel kerítették be. A második és harmadik tó között található kriptát lebontották és a mai helyére építették fel. A Nyáry család kriptájában a koporsókat polcokra helyezték el. 1944-ben az oroszok a koporsókat a kripta jobb oldalánál egy gödörbe temették, ugyanis ekkor a kastély orosz katonai kórház volt és a meghalt katonákat a temetés előtt a kriptában gyűjtötték össze. A kastély kertjében vannak eltemetve azok az orosz katonák, akik a pilisi és a környék csatáiban estek el.

    A háború után a kastélyt államosították, ma gyermekotthonként működik.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Evangélikus templom

    pilisitemplom01

    A török időkben elhagyott községet Beleznay János földbirtokos kezdte benépesíteni a közeli pusztákról, Dunántúlról és délvidék irányából. Az első telepesek legnagyobb számmal Nógrád megyei sziráki evangélikusok voltak. A szlovák ajkú betelepültek 1722. május 24-én érkeztek Ürményből. Lelkészüket Apostoli Andrást is magukkal hozták, akit 1722-ben iktattak be hivatalába. Kezdetben a paplakban tartották az istentiszteletet, majd később templomot építettek, amelyre Beleznay pénzt adományozott 1724-ben. Szentháromság vasárnap avatták ezt a templomot, amely a mai evangélikus templom közelében állt.1732-ben harangot öntettek. 1725-ben Visnay György volt a lelkész, majd Farkas György 1758 és 1775 között Sztehló András volt a lelkész, akinek szolgálata alatt 2 harangot újraöntöttek és a mostani templom alapjait letették. A templomot 1784. advent második vasárnapján avatták fel. Az építkezést Beleznay Miklós és felesége Podmaniczky Anna Mária bőkezűen támogatta.

    1787-ben épült a templom elé a torony, amelyet Podmaniczky Anna Mária fizetett. 1791-benépült a sekrestye és szerezték be az orgonát 600 Forintért. A templomban lévő emléktáblát Beleznay Miklósné állíttatta férje emlékére. Az oltár baloldali falrészében van a tábla elhelyezve.

    Az evangélikus templom stílusát tekintve barokk jellegű. Egyhajós, a hossztengely két végén bejárati ajtókkal és felettük kórusokkal. A templom hosszúsága 50 méter, szélessége 17 méter, a magassága 10 méter. A kereszttengely irányában van az oltár és felette a szószék, melyre jobb felől van a feljáró lépcső. Az oltár falán van a Jézus mennybemenetelét ábrázoló olajfestmény, melyet dr. Nyáry Alfonz festett és ajándékozott a templomnak. Az oltárral szemben lévő karzaton van a fémsípos orgona és előtte a klaviatúra szekrény. Az orgona alatt sekrestye van és itt van a harmadik bejárat is. A templomban 78 rögzített pad van. A kórusokon emelkedően 12 padsor és 22. db lóca van. A szószék feljárata előtt pedig a papi székek. Sárkány Sámuel püspök 80. születésnapja emlékére márványtáblát helyeztek el a templomban.

    pilisitemplom02

    A torony magassága 32 méter, négyszögletű, vörösréz fedéllel. A harangok magasságában körülfut a karzat. A toronyban négy oldalra mutató lapokkal ellátott toronyóra van. Az első órát 1806-ban vette az egyház 800 forintért Hilbinger Józseftől. A templom alatt kripta található, ahol Beleznay család tagjai nyugszanak, valamint 1976 óta Sárkány Sámuel volt püspök bronz koporsója. 1820-ban a tornyot újra fedette az egyház, majd 1822-ben a templomot zsindellyel újrafedték 1470 Ft-ért.

    1862-63-ban szerezték be azokat a harangokat, amelyeket 1916. évi haza védelmében fel kellett áldozni. Csak a középső harang maradt meg. 1922-ben húzták fel az új harangokat, ehhez Gubányi József igen szép összeggel járult hozzá. 1877-ben Nyáry család a közép kupola csillárját ajándékozta az egyháznak. 1881-ben Nyáry Gyula vörösmárvány keresztelő medencét adományozta az egyháznak. 1798-ban új fedelet kapott a templom, melynek felét Beleznay Miklósné fizette. 1903-ban alakítják át az oltárt és a szószéket. 1910-ben a torony új faszerkezetet és erkélyt kap. 1914-ben bepalázzák a templomot. 1928-ban renoválják, majd villanyvilágítást is bevezették.

    1944 őszén a visszavonuló német csapatok a templom tornyot felrobbantották, így a templom épülete is jelentősen sérült. 1947-ben kezdtek hozzá a leszakadt boltív és karzat helyreállításához. 1948-ban kezdték el a toronytest építését. A munka elhúzódott és az új sisak csak 1956-ban került fel a toronyra. A torony alatti bejáratot, ajtót özv. Kovács Sándorné (malomtulajdonos) ajándékozta a gyülekezetnek. A torony és a kis harang ünnepélyes felavatása 1948. december 5-én volt. A 60-as években is felújításokat végeztek a templomon, valamint a szigetelést az ún. dán módszerrel próbálták megoldani, több kevesebb sikerrel. A következő években a gyülekezeti ház és a vendégház felépítése történt, majd a templom hangosítása is megtörtént. A 90-es években sikerült a templomot nagyon szépen rendbe hozni. A kertjében található az első és második világháborús áldozatokra emlékező alkotások. 1998 után megújult a gyülekezeti ház és a lelkészlakás is.



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Gerje patak és forrásvidéke

    muzeum1

    A Gerje-patak mai formájában a 19. század legvégén alakult ki az 1853-ban alakított Gerje-Perje Vízszabályozó társulat tevékenységének a hatására. A mai meder több korábbi mocsaras terület és malomárok összekötésével alakult ki. A Pilisen eredő részét a középkorban Csíkos-pataknak (Chykus) nevezték, valószínűleg a benne élő csíkhalakról kapta a nevét. A vize Albertiig folyt. Több tavat rekesztettek el belőle, amelyek részben halastavak voltak, részben pedig vízimalmok víztározói. Gerjének korábban Cegléd egyik határrészét hívták, - amely egy Árpád-kori település nevét őrizte meg, - ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ennek az ároknak volt a neve Gerje-árok, ennek a neve terjedt át új árkok ásásával az egész vízrendszerre.

    A Gerje-patak forrásvidéke lápi tőzeges területen van és az igen ritka síkvidéki források egyike. A Tisza folyó vízgyűjtő területéhez tartozó Gerje-patak a pilisi forrásoknál ered. A Gerje-patak ma valódi vízfolyás, mely a pilisi „Csilló lovarda” mellett bukkan elő forrásaival, és forrás eredetű mellékágakkal, biológiai folyosót képezve jut el a főbefogó Tiszáig. Pilis város címerében a két pajzsmezőt elválasztó, ezüst színű pólya a Pilis városban eredő Gerje patakot jeleníti meg.

    patak

    A Gerje-patak Köröstetétlen határában egyesül a Perje-patakkal és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven Tószeg alatt ömlik a Tiszába. Az érintett települések folyásirányban: Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd, Törtel, Kőröstetétlen, Tószeg.

    A forrásvidék természeti értékekben igen gazdag, számos védett vízimadár él itt. A vizes, üde rétegnövényzet között, pedig Magyarországon egyedülálló orchideafajta, valamin Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő égerdeje is megtalálható itt, amely 1995 óta védett területként kezel a város. Ezen a területen már a bronz- és vaskorban, majd a honfoglalás korában is laktak. Régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Az első okleveles említés 1326-ból való, ekkor már itt állt az ún. Szentlélek-templom, amely helyén ma emlékhely található, melyet 2000-ben adtak át.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Liebner birtokhatárkő

    hatarko1hatarko2

    Liebner József (1850.06.23. - 1925.11.23.) régi történelmi családból származott, de a nemességet a mezőgazdaság és a mezőgazdasági irodalom terén szerzett érdemeiért csak 1896. december 18-án kakucsi előnévvel kapta meg. 1904-ben a pápa a Szent Gergely Lovagrend parancsnoki rendjével tüntette ki, majd 1908-ban császári és királyi asztalnok lett. Élénken részt vett a vármegyei, különösen a közgazdasági mozgalmakban. A vármegyei állandó választmány tagja, miniszteri gazdasági tudósító, több bizottság elnöke és számos más közérdekű egyesület és bizottság elnöke, alelnöke vagy tagja volt.

    Öröklés és vásárlás útján jutott a pilisi birtokaihoz, melynek területe 1020 katasztrális hold volt. A birtok határain három kő keresztet helyezett el a következő felirattal: Isten dicsőségére emeltette Kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnok. A kőkereszteket a pilisi sportpálya kerítésénél, a Albertirsa felől a mai 405. sz. út mellett, valamint a Kölcsey utca 50-es számú ház előkertjében láthatjuk még ma is. Katolikus iskolát létesített az úri utcában, ami ma a Dózsa György utca. A katolikus templom udvarán lévő kőkeresztet is ő ajándékozta az egyháznak. A pilisi Mária-és Ilona-telep az ő birtokrészének 1920-as eladása után került - előzetes házhelykiosztási tervek alapján- kiosztásra.

    Pilisen kívül több helyen voltak birtokai, Kakucson, Pótharasztpusztán, Újhartyánban, Szabadréten, Tatárszentgyörgyön, Sarlósáron. A Liebner család birtokai elérték a 12 000 kat. holdat.

    Liebner József felesége Rosenfeld Gizella volt, (apja Rosenfeld Károly, anyja Schumann Jozefa színésznő). A családban 10 gyermek született, de csak öten élték meg a felnőttkort.

    1925-ben idősebb Liebner József meghalt, a birtokait fia, József örökölte.



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Hegyeki pincesor

    hatarko1hatarko2

    A szőlőtermesztés, borkultúra régi hagyományokra tekint vissza. Beleznay János, Grassalkovics Antal sógora javaslatára telepített szőlőt Pilisen. A dolinai Vinyica hegy (kilátó) falu felé eső lejtője lett betelepítve. A lejtő lábánál egy patkó alakú hatalmas pince épült. A 19. sz. vége felé teljesen kipusztult a szőlő a dombon. A szőlő terület lejjebb került a homokos rózsáskai, haleszi, homoki, paberoki, öregerdőn túli részekre. Az itt termesztett borokat legtöbbször még ma is a Dolina löszfalaiba vájt hangulatos „Hegyeki pincesor” régi és új pincéi őrzik. A Dolinában szépen megművelt domboldalak mellett, árnyas erdők, ligetek várják a barangolni vágyókat. A környék kiemelkedő magaslata régi térképen még Vinicni Vrch (Szőlőhegy) néven szerepel, tengerszint feletti 230 méterével 10 m-rel magasabb, mint a Gellérthegy.

    hatarko2

    A borkultúra hagyományának őrzését a Pilisi Hegyeki Borgazdáknak köszönhetjük, akik számos programmal és finom borokkal várják a rendezvényeikre a látogatókat.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Holánszki pékség

    hatarko1

    A Holánszki pékség hagyományos módon, akácfával felfűtött kemencében, adalékanyagoktól mentes kenyeret süt. A pékség a 1930-as évektől működik, 1954-től dolgozott ott Holánszki Ferenc, majd 1960-ban fia Holánszki József is be lett fogva a munkába, majd hivatalosan 1975-től dolgozott mellette, mint pék. Jelenleg Holánszki József nevén van a pékség és fia Holánszki Zoltán folytatja a családi hagyományokat.

    Saját termékük: fehér kenyér, kifli, zsemle, lekváros bukta, kapusztnyika. A kenyér 1 kg-os, de rendelésre készítenek 3 és 4 kg-os kenyeret is. Termékek főleg Pilisen kaphatóak, de szállítanak Budapestre is. A kenyér készítése már délelőtt elkezdődik a kovász készítésével. Liszt, élesztő, víz összekeverve. 8-10 óra kell, hogy az erjedés után érett kovász legyen. Ha felhasználás előtt visszaesik, akkor túlérett lett, ilyenkor hideg vizet adnak hozzá, ha éretlen, akkor meleg vizet kell adni hozzá. Ha a kovász megfelelő, akkor összekeverik a liszttel 50-50 %-os arányban. 2-3- szor szellőztetik. A következő munkafolyamat a tészta kihúzása, ami a csészéből (amiben kelesztik)való kiszedést jelenti. Utána jön a feladás. 1 kg 15 dkg-os darabokra szaggatják a tésztát. A gömbölyítés után következik a kenyérhajtogatás. Lényege, hogy a tésztából kiszorítsák a benn lévő levegőt, hogy ne legyen benne lyuk. Utána a tészta szakajtóba kerül pihenni 1, 1,5 órát, majd a kemencébe kerül. A kemencében az akácrönköket a hajnalban végződő műszak utolsó feladataként pakolják be a kemencébe.

    hatarko1 hatarko1

    A begyújtás a dagasztás kezdete előtt 6 órával történik. A fa elégése után kihúzzák krupnival a hamut és a még izzó parazsat, amelyet egy kisebb tűztérbe teszik át, ahol használati meleg víz készítésére használják. A hamut kisöprik, kitörlik a teret nedves ronggyal. A kéménynyílásokat lezárják, hogy több hő ne távozhasson a tűztérből. A kemence homlokzatán lévő kéménynyílást fedő lemezeket kinyitják, hogy a pékségből a felesleges meleg távozhasson.

    A vetés, kemencébe helyezés folyamata: Két pék áll a felső kemencéhez. Az egyik a sütésre előkészített tésztát a szakajtóból ráönti a péklapátra. A másik vízzel, amelybe egy kevés liszt van keverve lemossa, majd a tetejét bevagdossa.

    hatarko1

    Ha keletlenebb, akkor mélyebben karcolja be, hogy a keletkező gázok ne nyomják szét a kenyeret. Egy pléh edénnyel belocsolnak a tűztérbe, hogy gőz képződjön, utána kezdődik a folyamatos vetés. Betolja a lapáton lévő tésztát a kemencébe, lerakja. A kemence használat közben folyamatosan hűl. A kezdeti magas hőmérséklet miatt az egyik hűvösebb oldalon kezdik a vetést néhány kenyérrel, majd egyre többet tesznek be, kicsit hosszabb időre. Itt megkapja az alapot, egy kevést színt. Utána kerül át az alsó kemencébe, ahol készre sütik. 1 óra múlva szedik ki, vízzel megmossák, hogy kicserepesedjen és a fölösleges lisztet is eltávolítsák, majd kikerül a pihentetőbe.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Ikerfenyő

    Gubányi Károly (1867-1935) nemzetközileg elismert mérnök, világutazó. Ausztráliában eltöltött évei után hazaköltözött és Pilisen telepedett le. A Beleznay leszármazottaktól megvette a Dolinában lévő vadászkastélyt. Az épületet rendbe hozatta és körülötte sok szép és különleges növényeket telepített. Az épület előtt, illetve a domboldal déli oldalát teraszos (lépcsős) formára képezte ki, ahol illóolajokat adó levendula ültetvényt létesített. Az épülettől északi irányban lévő domboldalon Erzsébet királynőről elnevezett szőlőfajtát telepített, amely még az 1950-es évek elején is termett.

    fenyo

    Gubányi Károly húga, Izabella (1872-1946) 1894-ben férjhez ment a jómódú német családból származó Schieck Emilhez, majd 1898-ban megszületett fia Emil. Gubányi Károly a családnév fenntartása miatt örökbe fogadta és a nevére vette unokaöccsét. A vegyészmérnök végzettségű, vállalkozó kedvű utolsó földbirtokos Pilisen Gubányi Sik Emil, aki a növénynemesítés terén vívott ki magának maradandó érdemeket. 1934-ben Gubányi Sik Emil a nevelőapja tiszteletére ültette az ikerfenyőt, amely a mai napig Pilis jelképe.



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Kapusztnyik (Káposztás táska)

    kapusztnyika01

    Hozzávalók:

    Tészta:

    1. kg. liszt

    3.5 dl tej

    17 dkg cukor

    10 dkg zsír

    0.5 dl olaj

    2 tojás

    1. élesztő

    csipet só


    Töltelék:

    2. kg fehér káposzta

    őrölt bors

    Elkészítés:

    Töltelék:

    A káposztát megmossuk, kettévágjuk, majd lereszeljük. Megsózzuk egy tálban átforgatjuk és 10 percig állni hagyjuk. Egy lábasban kis olajat teszünk, a kinyomkodott káposztát rátesszük és megdíszteljük. Lehúzzuk az edényt a lángról, megborsozzuk és jól elkeverjük.

    Tészta:

    Az élesztőt cukros tejben felfuttatjuk, majd a lisztre öntjük, beletesszük a többi hozzávalót és összegyúrjuk, majd 1 órán át kelesztjük konyharuhával letakarva.

    Kis cipókat csinálunk a tésztából, ezeket külön - külön kerekre kinyújtjuk, kb. 1/2 cm vastagságúra, a káposztából a kör egyik felére halmozunk egy - egy adagot, a tészta másik felét ráhajtjuk a szélét ujjheggyel lenyomkodjuk nehogy kijöjjön a töltelék. (Kb. 12 cipó) Tepsire rakjuk, villával megszurkáljuk, felverünk egy tojássárgát és ezzel megkenjük a tésztákat és előmelegített sütőben 20 - 25 perc alatt aranybarnára sütjük.

    kapusztnyika02



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Liebner birtokhatárkő

    hatarko1hatarko2

    Liebner József (1850.06.23. - 1925.11.23.) régi történelmi családból származott, de a nemességet a mezőgazdaság és a mezőgazdasági irodalom terén szerzett érdemeiért csak 1896. december 18-án kakucsi előnévvel kapta meg. 1904-ben a pápa a Szent Gergely Lovagrend parancsnoki rendjével tüntette ki, majd 1908-ban császári és királyi asztalnok lett. Élénken részt vett a vármegyei, különösen a közgazdasági mozgalmakban. A vármegyei állandó választmány tagja, miniszteri gazdasági tudósító, több bizottság elnöke és számos más közérdekű egyesület és bizottság elnöke, alelnöke vagy tagja volt.

    Öröklés és vásárlás útján jutott a pilisi birtokaihoz, melynek területe 1020 katasztrális hold volt. A birtok határain három kő keresztet helyezett el a következő felirattal: Isten dicsőségére emeltette Kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnok. A kőkereszteket a pilisi sportpálya kerítésénél, a Albertirsa felől a mai 405. sz. út mellett, valamint a Kölcsey utca 50-es számú ház előkertjében láthatjuk még ma is. Katolikus iskolát létesített az úri utcában, ami ma a Dózsa György utca. A katolikus templom udvarán lévő kőkeresztet is ő ajándékozta az egyháznak. A pilisi Mária-és Ilona-telep az ő birtokrészének 1920-as eladása után került - előzetes házhelykiosztási tervek alapján- kiosztásra.

    Pilisen kívül több helyen voltak birtokai, Kakucson, Pótharasztpusztán, Újhartyánban, Szabadréten, Tatárszentgyörgyön, Sarlósáron. A Liebner család birtokai elérték a 12 000 kat. holdat.

    Liebner József felesége Rosenfeld Gizella volt, (apja Rosenfeld Károly, anyja Schumann Jozefa színésznő). A családban 10 gyermek született, de csak öten élték meg a felnőttkort.

    1925-ben idősebb Liebner József meghalt, a birtokait fia, József örökölte.



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Pecsenyka (Májas)

    pecsenyka01

    Hozzávalók:

    Hozzávalók:

    Disznó belsőségek: máj, tüdő, lép, nyelv, szív, hús

    1 fej hagyma

    őrölt piros paprika, őrölt bors, kömény,


    A disznó főtt belsőségeket megfőzzük, majd melegen szép csíkokra vágjuk. A hagymát zsíron megpirítjuk, tűzről levéve paprikázzuk, majd rátesszük a csíkokra vágott belsőségeket. Fűszerezzük sóval, borssal, őrölt köménnyel. Tálaláskor kenyeret, savanyúságot és főtt krumplit adunk hozzá.



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



  • Rakovszky József irodalmi munkássága

    rakoszky01

    Rakovszky József író, költő, műfordító, középiskolai tanár Budapesten született 1920. június 11-én. Sátoraljaújhelyen nevelkedett kilenc hónapos korától, nevelőszülőknél, mert szülei elhagyták. Iskolájában már 12 éves kora körül felfigyeltek rá tanítói, első verseit egy kis könyvecskében jelentették meg. A Sárospataki Főiskola tanára Dr. Gerőcz Kálmán költészettani, stilisztikai és egyéb olyan könyvekkel látta el, amely fejlődését elősegítette. Pártfogója azonban nem tudott neki gimnáziumi ösztöndíjat szerezni, így csak a 8 elemit végezhette el jeles eredménnyel. Rakovszky József, hogy idős nevelőszüleit segítse, nehéz fizikai munkát vállalt, de közben verseket is írt. A nevelőszülők halála után a 20 évesen egyedül maradt fiú, hogy eltartsa magát, fa és szénkereskedést nyitott, majd miután ebbe belebukott, a városi szállodában portásként dolgozott. Jelentkezik Pécsre a pálos szerzetesrendbe, hogy a gimnáziumot elvégezhesse. A rend azonban a magánvizsgadíjakat nem tudta kifizetni, ezért ő, miután laikus testvér nem akart lenni, kilépett és feljött Budapestre. Rikkancsként dolgozott, közben a Magyar Szó, a Református Újság, és több más lap is közölte verseit. A Magyar Szó főszerkesztője, Dr. Meskó Zoltán segítségével Erdélybe került, előbb Marosvásárhelyre, majd Sepsiszentgyörgyre a Székely Nép című laphoz újságírónak. Visszatér Budapestre, ahol Horthy Miklós kormányzó 75. születésnapjára egy köszöntőverset ír, ami több napilapban megjelenik. Bemutatják Horthynak majd kérésére ezután a kormányzói iroda segítségével két év leforgása alatt elvégezte a gimnáziumot. 1945. tavaszán megindította Budapesten a „Munkásegység” című lapot, amelyet Vas Zoltán kommunista polgármester két hónap után letiltott.

    Közben összeismerkedik Nagy Ferenc miniszterelnök fiával, akivel együtt szerkesztik az Igazság című lapot. 1947. január 7-én az ÁVH letartóztatja, a börtönből másfél év után szabadult. Egy jóindulatú rendőrtiszt tanácsára rövid bujkálás után elhelyezkedik a MÁVAG -ban segédmunkásnak. Kiemelik, és a „Kalapács” című gyári lapnál lesz újságíró, itt ismerkedik meg későbbi feleségével is. Megalakítja a Táncsics Mihály Irodalmi Társaságot, amelybe a Táncsics unoka és dédunoka mellett Várnai Zseni, Fodor József, Szirtes Ádám és még sok neves író, színész és költő tartozott. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Dr. Vojnovich Géza szinte fiának fogadta, ezért a Táncsics Társaság rendezvényeit az Akadémián tartották. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Fészek Klubnak is, miközben befejezte a bölcsészkaron a tanulmányait, ahol magyar-történelem szakos diplomát szerzett. A 60-as években országszerte jelentek meg újságokban művei.

    rakoszky02

    Megnősült és Pilisre költözik. Több helyen is tanított, de végül lakóhelyén dolgozik tovább,mellette továbbra is folytatja irodalmi munkásságát. Bár megfigyeli a rendőrség, rendszeresen járja az országot, miközben eljut a szocialista országokba is. Irodalmi műveivel kapcsolatban többször kijutott Nyugat-Európába is, azonban disszidálni nem akart, mindig hazajött. Irodalmi munkássága egyre termékenyebb lett, megírja Heine drámáját, majd az Igazmondó juhász című színdarabját. Az állandó megfigyelések és rendőri zaklatások idegrendszerét nagyon megviselik, előbb idegszanatóriumba kerül, majd rövid időre átviszik a Lipótmezőre, ahol az igazgató-főorvos javaslatára 1966-ban leszázalékolták. Rokkantnyugdíjazása után szerényen éli napjait Pilisen, verseket ír, fordításokat vállal, közben több regénye is születik. Megismerkedik az Északi Járműjavító Vállalat igazgatójával, akinek segítségével nyugdíjasként az ottani kultúrházban kilenc évig dolgozhatott. Később az angyalföldi szakszervezeti szállodában lesz portás. 1984-ben Budapestre költözik házát elcserélve, egy csepeli panellakásba, felesége friss nyugdíjasként Kispestre jár át tanítani. Különböző rendezvényeken vesz részt, amelynek egy részét ő szervezi.

    Az 1989-es erdélyi események annyira felzaklatják, hogy karácsony előtt súlyos agytrombózist kapott. Részlegesen lebénult, azonban rövid időn belül olyan sokat javult, hogy otthon már tudott szellemi munkát végezni. 1991-ben létrehozta magánerőből a Szózat című folyóiratot, barátai segítségével egy fillér haszon nélkül szerkesztette és terjesztette. 2004. augusztus 27-én vétlen autóbalesetet szenvedett, amely után két műtétet is kellett elvégezni. Egy hónappal a baleset után belehal sérüléseibe. Pilisen temették el, Hegedüs Lóránt református püspök áldotta meg a sírt. Több helyen emléktáblát állítottak neki, így a pilisi könyvtár falán, a budapesti Szabó Dezső Színház bejáratánál, és Sátoraljaújhelyen is annak a háznak a falán, ahol lakott.


    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Települési Értéktár Bizottság



Szentlőrinckátai kincseink



Szentmártonkátai kincseink


  • Battha szobor

    battha2

    Hófer Miklós kezdeményezésére, a család és az önkormányzat anyagi támogatásával 1999-ben, Kossuth látogatása 150. évfordulóján, szobrot állítottak Battha Sámuel kormánybiztosnak. A szobor Sebestyén Benedek (1937 – 2011) alkotása. „Az 1848-49-es szabadságharc idején Battha Sámuelt, Kossuth Lajos kormánybiztosnak nevezte ki. Kossuth a tápióbicskei csata után – 1849. április 5-én és 6-án – a Battha-kúriában szállt meg.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Helytörténeti kiállítás

    helytortenet1 helytortenet2

    A településen 1990. május 24-én alakult meg a Községtörténeti Baráti kör. Célja hagyományőrzés, hagyományápolás. Fő feladatának tekinti Szentmártonkáta történetének, hagyományainak felkutatását, ápolását, összegyűjti a község történetére vonatkozó dokumentumokat, a település életét tükröző tárgyi eszközöket, irodalmi-, képzőművészeti-, zenei alkotásokat és egyéb emlékeket. Az összegyűjtött anyagokat helytörténeti kiállítás keretében tárja az érdeklődő közönség felé. A kiállítás, valamint a Kandó-, és Szabó Magda emlékszoba a Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Teleház épületének emeleti részén található meg.

    helytortenet3



    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Hősök ligete (I. világháborús emlékhely)

    hosok ligete

    Hősök ligete vagy Hősök tere. Mindkét elnevezést használja a település lakossága. Az emlékművet a harmincas években alakították ki az első világháborúban elesettek emlékére. 2011-ben valósult meg az emlékmű környezetének felújítása. Térkő burkolatú járda került az emlékmű köré, valamint két pihenőpad és kandeláber került elhelyezésre. Települési értéke az első világháborús emlékhely.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Karai István emlékszobor

    karai istvan szobor

    A polgármesteri hivatal aulájában láthatjuk Karai István, Szentmártonkáta rendszerváltás utáni első polgármesterének szoborportréját. Karai István polgármester négy ciklusban nyerte el tisztségét, s 15 éven keresztül munkálkodott a falu érdekében. Személyében lelkes, fáradhatatlan, előremutató tervekkel, jó szándékkal teli vezetőt kapott a község. Nevéhez olyan új beruházások fűződnek, mint az új községháza, új óvoda, új sportöltöző, új aszfaltos utak, járdák, valamint az intézmények korszerűsítése: új iskola tornaterme, újtelepi iskola felújítása, óvoda főzőkonyhája. Igazi lokálpatrióta volt. Értékteremtő munkássága példamutatás a jövő nemzedéke számára. Munkásságának elismeréseként 2005. október 23-án posztumusz díszpolgári címet kapott, majd 2011. október 1-jén a Községtörténeti Baráti Kör és a Szentmártonkátai Önkormányzat, a polgármesteri hivatal aulájában, emlékszobrot állíttatott tiszteletére. Halála napját, február 20-át, a Községtörténeti Baráti Kör emléknappá nyilvánította.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Nemzeti sírkert, Kiss Kálmán sírja

    kisskalman

    2009. október 23-án került sor Kiss Kálmán (1942-1956.) 1956-os mártír emléktáblájának avatására, melyet a település önkormányzata, a forradalomban áldozatul esett hős fiatal sírján, a szentmártonkátai református temetőben, helyezett el. Ezt követően dr. Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke kezdeményezésére, Kiss Kálmán sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították. Erre 2010. október 23-án került sor. 1991-ben Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke, Kiss Kálmánt posztumusz 1956-os emlékéremmel tüntette ki.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Kossuth-emlékhely

    kossuth

    Kossuth Lajos, megyei követtársa, Vattai Battha Sámuel (1791-1877) kúriájában vendégeskedett két éjszakán keresztül. Ennek az emlékét őrzi a telek szélén álló Kossuth emlékhely, mely előtt - a tavaszi emlékhadjáratok hivatalos program részeként - tiszteleg minden április 5-én az utókor. Az emlékhelyet Hofer Miklós (1931-2011) Ybl-díjas építész tervezte, s mint a Battha család leszármazottja, adományával segítette annak megvalósítását. Az emlékhely avatására Kossuth 200. születésének évében, 2002. március 15-én került sor.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Nemzeti sírkert, Battha Sámuel sírja

    battha1

    2009. szeptemberében a Nemzeti Sírkert részévé avatták Battha Sámuel (1791-1877.) síremlékét, aki 1848-49-ben Kossuth Lajos kormánybiztosa volt. A Tápió-mentén 2009-ben ez volt az egyetlen helyszín, a szentmártonkátai Tölgyes utcai családi temetőben, mely a virtuális Nemzeti Sírkert része.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Rákóczi emléktábla

    rakoczi

    Rákóczi Ferenc emléktábláját annak tiszteletére állíttatta Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata és a Községtörténeti Baráti Kör, hogy a fejeledelem többször is járt a településen. Írásos dokumentumok igazolják, hogy először 1704. április 22-én járt községünkben, majd 1710. február 3-18-ig, két hétig tartózkodott itt Rákóczi táborával. E látogatások emlékére, 2004. április 30-án, került elhelyezésre az emléktábla a könyvtár épületének falán. Az emléktáblán Rákóczi-dombormű található, mely Sebestyén Benedek református lelkész, szobrász alkotása.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Református templom

    reformatus

    A templom késő barokk stílusú, egy homlokzati tornyos. Az alapkő letétele 1784. július 11-én történt meg, és 1785. december 11-én vették használatba. 2015-ben a tetőszerkezet teljes egészében felújításra került. Külső tatarozása még várat magára. Az ősi templom tornyának mind a négy oldalát toronyóra ékesíti. A toronyból, 1996 óta, naponta harangjáték csendül fel.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



  • Római katolikus templom

    katolikus

    A templom a XVIII. századból való. Kései barokk stílusú berendezésében igen míves darab a szószék, az oltártábla és tabernákulum. Egyik jelentős nevezetese, és a templom ékessége a Szent Márton gyógyító tevékenységét ábrázoló, sötét tónusú, igen kifejező oltárkép, mely Maulbertsch köréhez tartozó egyik festő alkotása. A festői oltárkép értékét tovább növeli, hogy ez az egyetlen olyan kép Szent Mártonról, ahol gyógyít, illetve halottat támaszt fel.




    Az értéket ajánlotta: Kele Sándorné

    Szentmártonkáta Települési Értéktár Bizottság



Sülysápi kincseink



Tápióbicskei kincseink



Tápiósági kincseink



Tápiószecsői kincseink



Tápiószelei kincseink


  • Blaskovich Múzeum

    muzeum1 muzeum2

    A Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő köznemesi kúriamúzeuma. Hét szobájában a 19. századi magyar köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit bemutató enteriőr kiállítás tekinthető meg. A magyar táblabíró világot idéző állandó kiállítás egyedülálló tükre e réteg lakáskultúrájának. Az empire és biedermeier bútorok között 16-19. századi magyar és külföldi festők munkái láthatók. Érdekessége a 18-19. századi pipa-, fegyver-, ötvös-, és vadászati gyűjtemény. Különlegessége a Blaskovich ménesben született Kincsem, a verhetetlen magyar csodakanca emlékanyaga. Botanikailag is érdekes park közepén áll a Viczián Kálmán által 1906-ban épített klasszicizáló kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.

    muzeum3muzeum4

    Blaskovich György és János Tápiószelére költözésük után (1912) tovább gyarapították az örökölt anyagot, amelyből 1952-ben állami múzeumot szerveztek. A 19. századi berendezés mellett a kúria környezete is figyelemre méltó, mivel különleges értéket képvisel a 20. század eleji kúriakertek sorában. Terveztetését, kialakítását 1915 körül a Blaskovich fivérek végezték. Az angolpark jellegű kúriakertet íves vonalvezetésű sétautak tárják fel, pihenőkkel megszakítva. A tápiószelei múzeum parkját 2009-ben helyi jelentőségű védett természeti területté, a Kulturális Örökség Hivatal 2010-ben a történeti értékei miatt védetté nyilvánította.

    muzeum5muzeum6

    Az úrilak M I. típusú országos védelem alatt áll (ny. szám 7371). A kúria kertjében botanikai tanösvény segíti a természeti és történeti étékek megismerését. Ez 2008-ban országos elismerésben részesült, Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott. A parkban interaktív játékok és filagória szolgálja a látogatók pihenését és szórakoztatását. A kúriakertet 2011-ben a korabeli terv alapján felújították. A kertben 2013-ben elhelyezték a múzeumalapító Blaskovich testvérpár egész alakos szobrát. 2016-ban aranyszarvast ábrázoló dísz ivókutat állítottak a Blaskovich fivérek régészeti munkásságának emlékére.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Gócsáné dr. Móró Csilla

    Blaskovich Múzeum Baráti Köre


  • A Tápió mente népdalai, népzenéje, népviselete

    (Terék József kulturális örökségvédelmi,

    értékmentő tevékenysége)

    terek01 terek02

    A Kárpát-medence magyarságának minden tájegységén, így a Tápió mentén is megtalálhatók voltak a jellegzetes helyi népdalok, zenekarok, illetve népviseleti szokások. Értékeink felkutatásával számos tudományos munkatárs, valamint kutató, helyi gyűjtő foglalkozott. Ennek első igazi összefoglaló kiadványa az 1985-ben megjelent, - Tápió mente néprajza -, kétkötetes monográfia volt, mely napjainkban is a legátfogóbb ismeretanyaggal rendelkezik a Tápió mente megismerhetősége, tanulmányozása, tudományos publikálása kapcsán. 2008-ban arra az elhatározásra jutottam, hogy felkeresem a 21 település (Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp – korábban Tápiósáp, Tápiósüly -, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószőlős, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) utolsó adatközlő énekeseit, zenészeit, illetve tanulmányozom és összegzem a már korábban elvégzett helyi tudományos gyűjtőmunkákat igazoló dokumentumokat (írásos anyag, kották, digitális hang- és képanyag). Kodály Zoltán (1903-1905), Bartók Béla (1906), Ádám Jenő (1928) közel 60 népdalt rögzítettek vidékünkön, akiket Balla Péter, Békefi Antal, Schnöller Mária, Kisbán Eszter, Paulovics Géza, Sárosi Bálint, Kerényi György, Borsai Ilona, Manga János, Lázár Katalin, számos helyi gyűjtő és jómagam is követtünk. Összesen 33 népdalgyűjtő 383 adatközlőtől közel 1300, Tápió mentére jellemző dallamot jegyzett le a Tápió mentén, melyek legértékesebbjei a Magyar Népzene Tára I-XII, a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye I-II (Bartók Béla), A Magyar Népdal (Bartók Béla, 1924), A Magyar Népdal Új Stílusa I-IV (Bereczky János) című tudományos kiadványokban is publikálásra kerültek.

    terek01 terek02

    A helyi népi zenekarok, cigányzenekarok, rezesbandák, citerások felkutatása is megtörtént (közel 500 fő), mely alapján kijelenthetjük, hogy a vidék zenei megszólalása is kiemelkedő volt mennyiségében és minőségében is a XX. században. Mindezt több privát felvétel is igazol, valamint Martin György néptánckutató 1959-1983 között Tápiószecsőn és Mendén végzett, helyi néptánc-felvételekkel egybekötött hangfelvételei, melyek a helyi zenekaros hangzás mellett a népviseleti emlékeinket is megörökítették. Minden településen felkutatásra kerültek a régi zenekaros fényképek, melyek alapján a helyi öregek segítségével az adatközlő zenészek nevei is megfejtésre kerültek az ismerősök, családtagok, leszármazottak jóvoltából. Ma már pontosan tudjuk, hogy településenként mely generációnak kik muzsikáltak a XX. században. Népviseleti értékeink felkutatásával megismerhettük azokat a helyi, tájegységi értékeinket, melyek segítségével pontosan reprodukálhatók a viseleteink az egyes korok, korszakok, nemek szerint. A helyi értékeink népszerűsítése, átörökíthetősége céljából kulturális örökségvédelmi kiadványok sorozata indult el, melyben szinte valamennyi település partner és a lehetőségekhez képest mindenki igyekszik saját értékeit publikálni írott, vagy hangzó anyag formájában. Népdalos, népzenei, népviseletes múltunk semmivel sem képvisel kisebb értéket, mint bármelyik magyar tájegység. A helyi értékmegőrző munka eredményeként ma már települési és tájegységi szinten is megismerhetővé vált mindenki számára a Tápió mente népdalos, népzenei, népviseletes értéke. Bárki számára elérhető, tanulmányozható, tanítható, átörökíthető a fiatal generációk számára. Mindezt erősítik a regionális, megyei és országos népdaléneklési versenyek, ahol már előszeretettel adják elő helyi népdalainkat, veszik fel népviseletünket, színpadra viszik táncainkat.

    terek01 terek02

    2008 óta 15 népzenei CD, 1 DVD-ROM, 3 könyv készült el saját szerkesztői, rendezői, előadóművészeti munkám alatt, illetve tanulmányok, melyek középpontjában a Tápió mente áll. Az értékmegőrzés és a publikáció folyamatos, melynek aktív szereplői és támogatói a helyi adatközlő emberek, a tehetséges fiatalok, a civil szervezetek, önkormányzatok, valamint Magyarország Kormánya. Az elmúlt 115 év teljes népdalos, népzenei, népviseletes értékének tanulmányozása megtörtént a MTA BTK Zenetudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum, a Kodály Archívum, valamint a Ceglédi Kossuth Múzeum együttműködésének köszönhetően. Sorra kerülnek elő a helyi gyűjtemények, melyek még hitelesebbé és gazdagabbá teszik a Tápió mente értékeinek tárát. Budapest közelsége, a polgárosodás nem számolta fel értékeinket, csak feladat elé állította a XXI. századi embert, hogy képes-e megtalálni, megörökíteni, átadni a jövő számára azt a tudást, mellyel elejink rendelkeztek.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Terék József

    zenei előadóművész, népzenekutató, zenei rendező


  • Kincsem-túra


    Az 1996 óta működő KINCSEM-TÚRA célja: Az Alföld és a Gödöllői-dombság határán fekvő kistáj 21 településének természeti és kulturális nevezetességeinek szakmai vezetéssel történő bemutatása. E túra lehet egy, vagy akár több napos program is, amelyet mindig a megrendelővel előzetesen történő egyeztetéssel – a csoport konkrét igényeinek megfelelően - alakítanak ki. A túra elején - egy projektoros kiselőadással - az érdeklődők a kistáj földrajzi jellemzőit, történelmi emlékhelyeit, gasztronómiai értékeit, hagyományait, nevezetes személyiségeit stb. ismerhetik meg. Ezt követően autóbusszal, az egyeztetett program szerint a helyszíneken bemutatják az értékeket. A túra végén – önkéntes alapon – a Tápió-mente értékeire vonatkozó, a túra folyamán bemutatottakra utaló tesztet töltenek ki, amelyet azonnali javítás után értékelnek, és a legjobbat megjutalmazzák.

    A fenti programot 1996 óta több, mint 300 csoportnak - a saját kutatásai alapján megszervezett túrát - dr. Dusek László, tanár, földrajzkutató mutatta/mutatja be, aki a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének külső munkatársa és 2005-2013 között a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke volt. A Tápió-vidék értékeiről szóló és a kutatási eredményeket bemutató kötet, A TÁPIÓ-MENTE kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) anyagilag is támogatta. A kutató munka eredményeit kb. 15 tudományos konferencián, egyetemeken (Szeged, Budapest, Debrecen), valamint több könyvbemutatón és más rendezvényeken mutatta be a szerző.

    További információk:


    emailduseklaszlo@gmail.com

    telefon+36 20/919-0917


    Az értéket ajánlotta: Dr. Dusek László


Tápiószentmártoni kincseink


  • A Tápió mente népdalai, népzenéje, népviselete

    (Terék József kulturális örökségvédelmi,

    értékmentő tevékenysége)

    terek01 terek02

    A Kárpát-medence magyarságának minden tájegységén, így a Tápió mentén is megtalálhatók voltak a jellegzetes helyi népdalok, zenekarok, illetve népviseleti szokások. Értékeink felkutatásával számos tudományos munkatárs, valamint kutató, helyi gyűjtő foglalkozott. Ennek első igazi összefoglaló kiadványa az 1985-ben megjelent, - Tápió mente néprajza -, kétkötetes monográfia volt, mely napjainkban is a legátfogóbb ismeretanyaggal rendelkezik a Tápió mente megismerhetősége, tanulmányozása, tudományos publikálása kapcsán. 2008-ban arra az elhatározásra jutottam, hogy felkeresem a 21 település (Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp – korábban Tápiósáp, Tápiósüly -, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószőlős, Tápiószentmárton, Tóalmás, Újszilvás, Úri) utolsó adatközlő énekeseit, zenészeit, illetve tanulmányozom és összegzem a már korábban elvégzett helyi tudományos gyűjtőmunkákat igazoló dokumentumokat (írásos anyag, kották, digitális hang- és képanyag). Kodály Zoltán (1903-1905), Bartók Béla (1906), Ádám Jenő (1928) közel 60 népdalt rögzítettek vidékünkön, akiket Balla Péter, Békefi Antal, Schnöller Mária, Kisbán Eszter, Paulovics Géza, Sárosi Bálint, Kerényi György, Borsai Ilona, Manga János, Lázár Katalin, számos helyi gyűjtő és jómagam is követtünk. Összesen 33 népdalgyűjtő 383 adatközlőtől közel 1300, Tápió mentére jellemző dallamot jegyzett le a Tápió mentén, melyek legértékesebbjei a Magyar Népzene Tára I-XII, a Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjteménye I-II (Bartók Béla), A Magyar Népdal (Bartók Béla, 1924), A Magyar Népdal Új Stílusa I-IV (Bereczky János) című tudományos kiadványokban is publikálásra kerültek.

    terek01 terek02

    A helyi népi zenekarok, cigányzenekarok, rezesbandák, citerások felkutatása is megtörtént (közel 500 fő), mely alapján kijelenthetjük, hogy a vidék zenei megszólalása is kiemelkedő volt mennyiségében és minőségében is a XX. században. Mindezt több privát felvétel is igazol, valamint Martin György néptánckutató 1959-1983 között Tápiószecsőn és Mendén végzett, helyi néptánc-felvételekkel egybekötött hangfelvételei, melyek a helyi zenekaros hangzás mellett a népviseleti emlékeinket is megörökítették. Minden településen felkutatásra kerültek a régi zenekaros fényképek, melyek alapján a helyi öregek segítségével az adatközlő zenészek nevei is megfejtésre kerültek az ismerősök, családtagok, leszármazottak jóvoltából. Ma már pontosan tudjuk, hogy településenként mely generációnak kik muzsikáltak a XX. században. Népviseleti értékeink felkutatásával megismerhettük azokat a helyi, tájegységi értékeinket, melyek segítségével pontosan reprodukálhatók a viseleteink az egyes korok, korszakok, nemek szerint. A helyi értékeink népszerűsítése, átörökíthetősége céljából kulturális örökségvédelmi kiadványok sorozata indult el, melyben szinte valamennyi település partner és a lehetőségekhez képest mindenki igyekszik saját értékeit publikálni írott, vagy hangzó anyag formájában. Népdalos, népzenei, népviseletes múltunk semmivel sem képvisel kisebb értéket, mint bármelyik magyar tájegység. A helyi értékmegőrző munka eredményeként ma már települési és tájegységi szinten is megismerhetővé vált mindenki számára a Tápió mente népdalos, népzenei, népviseletes értéke. Bárki számára elérhető, tanulmányozható, tanítható, átörökíthető a fiatal generációk számára. Mindezt erősítik a regionális, megyei és országos népdaléneklési versenyek, ahol már előszeretettel adják elő helyi népdalainkat, veszik fel népviseletünket, színpadra viszik táncainkat.

    terek01 terek02

    2008 óta 15 népzenei CD, 1 DVD-ROM, 3 könyv készült el saját szerkesztői, rendezői, előadóművészeti munkám alatt, illetve tanulmányok, melyek középpontjában a Tápió mente áll. Az értékmegőrzés és a publikáció folyamatos, melynek aktív szereplői és támogatói a helyi adatközlő emberek, a tehetséges fiatalok, a civil szervezetek, önkormányzatok, valamint Magyarország Kormánya. Az elmúlt 115 év teljes népdalos, népzenei, népviseletes értékének tanulmányozása megtörtént a MTA BTK Zenetudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum, a Kodály Archívum, valamint a Ceglédi Kossuth Múzeum együttműködésének köszönhetően. Sorra kerülnek elő a helyi gyűjtemények, melyek még hitelesebbé és gazdagabbá teszik a Tápió mente értékeinek tárát. Budapest közelsége, a polgárosodás nem számolta fel értékeinket, csak feladat elé állította a XXI. századi embert, hogy képes-e megtalálni, megörökíteni, átadni a jövő számára azt a tudást, mellyel elejink rendelkeztek.

    További információk:



    Az értéket ajánlotta: Terék József

    zenei előadóművész, népzenekutató, zenei rendező


  • Kincsem-túra

    Az 1996 óta működő KINCSEM-TÚRA célja: Az Alföld és a Gödöllői-dombság határán fekvő kistáj 21 településének természeti és kulturális nevezetességeinek szakmai vezetéssel történő bemutatása. E túra lehet egy, vagy akár több napos program is, amelyet mindig a megrendelővel előzetesen történő egyeztetéssel – a csoport konkrét igényeinek megfelelően - alakítanak ki. A túra elején - egy projektoros kiselőadással - az érdeklődők a kistáj földrajzi jellemzőit, történelmi emlékhelyeit, gasztronómiai értékeit, hagyományait, nevezetes személyiségeit stb. ismerhetik meg. Ezt követően autóbusszal, az egyeztetett program szerint a helyszíneken bemutatják az értékeket. A túra végén – önkéntes alapon – a Tápió-mente értékeire vonatkozó, a túra folyamán bemutatottakra utaló tesztet töltenek ki, amelyet azonnali javítás után értékelnek, és a legjobbat megjutalmazzák.

    A fenti programot 1996 óta több, mint 300 csoportnak - a saját kutatásai alapján megszervezett túrát - dr. Dusek László, tanár, földrajzkutató mutatta/mutatja be, aki a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének külső munkatársa és 2005-2013 között a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke volt. A Tápió-vidék értékeiről szóló és a kutatási eredményeket bemutató kötet, A TÁPIÓ-MENTE kiadását az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) anyagilag is támogatta. A kutató munka eredményeit kb. 15 tudományos konferencián, egyetemeken (Szeged, Budapest, Debrecen), valamint több könyvbemutatón és más rendezvényeken mutatta be a szerző.

    További információk:


    emailduseklaszlo@gmail.com

    telefon+36 20/919-0917



    Az értéket ajánlotta: Dr. Dusek László


Tápiószőlősi kincseink


  • Bagolyvár Birtok

    bagolyvar1 bagolyvar2

    A Tápió-vidék déli határán Ceglédtől mindössze 7 km-re, közel 3,5 hektáron csodálatos környezetben, a külvilágtól elzárva található a Bagolyvár Birtok. A birtok központjában lévő, 1920 körül épült műemléki védelem alatt álló népi szecessziós kúria a múlt század autentikus hangulatát kínálja az ide érkezőknek. A tradicionális kialakítású épületek látványa jelzi, hogy egy másik világba érkeztünk. Régi mesterségeket bemutató kiállítások segítenek őseink kultúrájának megismerésében.

    bagolyvar3 bagolyvar4

    A nyugalom, a csend, a tiszta levegő hozzájárul ahhoz, hogy az itt eltöltött idő kellemes legyen. A birtok 2012-ben elnyerte az „Év ötlete”, majd 2013-ban az UNESCO ICOMOS Bizottságának a „Példaadó műemlékgondozási díját”. 2017 óta a Bagolyvár Birtok a települési értéktár része.

    bagyolvar5 bagoylvar6

    A vidéket megismerni vágyók számára parkbemutató programokat szervezünk. Több különböző helyszínen tudunk vendégeket fogadni azok összetételétől és létszámától függően. A rövidebb-hosszabb időt nálunk eltölteni szándékozók részére minősített szállásainkon biztosítjuk a nyugodt pihenést. A Bagolyvár Birtokot építészeti és szabadtéri adottságai alkalmassá teszik konferenciák, esküvők, partik, családi rendezvények, baráti összejövetelek, céges rendezvények, csapatépítő programok megszervezésére.

    Parkunk csak és kizárólag előre bejelentkezett csoportokat fogad.

    bagoylvar6

    További információk:


    emailbagolyvarbirtok@gmail.com

    telefon+36 30/688 0701

    cim2769 Tápiószőlős, Ceglédi úti tanyák 3. (311-es út 22-es km)

    facebookwww.facebook.com/birtok.bagolyvar



    Az értéket ajánlotta:


Tóalmási kincseink



Újszilvási kincseink


  • I. és II. Világháborús Emlékmű

    emlekmu

    2008-ban elkezdődött Újszilvás település központi parkjának felújítása növények ültetésével, járda kialakításával, kandelláberek (világító testek) elhelyezésével, emlékmű létrehozásával, mely a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat támogatásával valósult meg.

    Ennek eredményeképp 2009-ben elkészült Újszilvás I. és II. Világháborús emlékműve, mely méltó emléket állít a háborúkban hősi halált halt katonáknak. Különlegessége, hogy egyedi jellegével hozzájárul a települési jellemzőkhöz. Az emlékmű márványtábláin a háborúkban elvesztett újszilvási katonák nevei olvashatóak, tetején turulmadár feszíti szét szárnyait.

    A park minden ember számára nyitva áll, bármikor látogatható. Helyet ad megemlékezéseknek, baráti beszélgetéseknek, esküvőknek egyaránt.


    További információk:


    email2768 Újszilvás, Szent István u. 6.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



  • Újszilvási Tájház

    tajhaz

    Újszilvás 1950 óta működik önálló községként, addig csak majorságok voltak, távol egymástól, és a szomszéd községekhez kapcsolódtak egységenként. Megalakulása óta éppen fiatalsága miatt sokáig nem gondoltak tájház létrehozásán.

    Célunk a múlt, a jelen és a jövő összehangolása, szerves egységének bemutatása.

    A létesítmény pozitív hatással bír az ismeretterjesztésben, a falusi turizmus megteremtésében, a hagymásos értékek, szokások, helyi tradíciók továbbvitelében, felélesztésében. A Tájház megtekintésekor betekintést nyerhetünk a régi vidéki élet mindennapjaiba. Milyen eszközökkel dolgoztak, milyen volt a házak berendezése, miket viseltek…

    Fontosnak tartjuk, hogy az ifjúság megismerje ősei múltját, lássa benne az értékeket, kövesse, ami jó, ami követendő. Az idős emberek akarják átadni a fiataloknak a bennük elevenen elő hagyományokat, örök emberi értékeket, közösségi szokásokat, amelyek széppé tették az egyébként küzdelmes életüket. 2007-ben a Tájház kialakítása érdekében egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan került felújításra. A felújítás a külső falakat és a belső tereket érintette.

    Miután kész lett az épület, a helyi Rozmaring Nyugdíjas Klub kezdett el tevékenykedni. Szorgos munkával összegyűjtötték az évek során felhalmozódott tárgyi emlékeket és szellemi értékeket. Ennek köszönhetően egy igen színvonalas és látványos gyűjteményt hoztak létre, melyet saját maguk mutatnak be, egyeztetett időpontban az érdeklődőknek. A Tájház egyik pontját képezi a falu és külterülete természeti kincseit bemutató tanösvénynek, mely kiváló túraútvonal is egyben az óvodásoknak, iskolásoknak.

    További információk:


    email 2768 Újszilvás, Petőfi u. 1.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



  • Újszilvási Szentháromság

    Római Katolikus Templom

    katolikus templom

    Az 1950-es évek előtt Újszilvás részei (Jeges, Szőrösparcella, Újföld) sokáig két szomszédos településhez, Tápiószeléhez és Tápiógyörgyéhez tartoztak. A településrészek egyesítése, Újszilvás különválása előtt az itt élők lelki gondozását e két szomszédos település papjai végezték, az ottani temetők fogadták be halottaikat. Újszilvás 1950. január 3-án önálló községgé vált. Újszilvás lakosságának nagy része római katolikus vallású.

    1945-ben társadalmi összefogás eredményeképpen megkezdődött a Szentháromság Templom építése, melynek kezdeményezését és építési összegének egy részét a hívők adták össze. A templom építéséről szájhagyomány útján annyit tudhatunk, hogy a Földi családtól lett megváltva a terület, annak fejében, hogy minden szentmise előtt a Földi család harangozhatott. 1947-ben a hívők már az újépítésű templomban gyülekezhettek.

    A majd 70 éves épületet 2010-ben az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatás segítségével Újszilvás Község Önkormányzata felújította és akadálymentesítette.

    Bádogos szerkezetek cseréje, új kereszt készítése, tetőhéjazat cseréje, ereszkiképzés, faanyagok és szerkezetek rovar, láng- és gombamentesítése, oldalfalak kezelése új vakolattal, lábazatburkolás, ablakkönyöklők készítése, kémények felülvizsgálata, javítása, fa nyílászárók cseréje, új oldalfal vakolatok készítése történt meg.

    Bejárati lépcsőjének akadálymentesítésére, kerítésének felújítására, járda, parkoló rekonstrukciójára került sor. A templom mögötti területen parkosítás és egy pihenőhely kialakítása történt meg, a már meglévő tanösvény kiegészítő pontjaként 2 db tábla került kihelyezésre. Napjainkban a Római Katolikus Egyházon belül a Váci Egyházmegyéhez tartozik, jelenlegi plébánosa Kovács Attila Mózes a tápiógyörgyei plébániáról. A templomban minden vasárnap délelőtt 10 órától tartanak szentmisét.

    További információk:


    email2768 Újszilvás, Bicskei út 29.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



  • Újszilvási Református Templom

    reformatus templom

    Újszilváson a lakosság 20%-át a református egyházközösség alkotja. Az 1900-as évek elejéig nem volt található református templom a falu területén, csupán Újszilvás határában, közigazgatásilag a szomszédos Tápiószőlős községhez tartozó kis, komfort nélküli kápolna, mely épület helyre állítása igencsak költséges lett volna és hitüket gyakorló idős tagok számára pedig nehezen elérhető. Így a téli időszakban a vasárnapi istentiszteleteket és a hétközi alkalmakat évekig házaknál tartottuk.

    Ezért az akkori gyülekezet vezetősége úgy látta jónak, hogy elkezdi egy új templom építését, melyhez az Önkormányzat ingyenesen ajánlott fel telket a falu középpontjának kiemelt helyén. A templom alapkövének letétele és alapjának lefektetése 1994. évben került sor, a helyi lakosok ökomenikus összefogásának köszönhetően. Az építkezés megkezdéséhez az alaptőkét a tápiószőlősi református iskola kárpótlásából befolyt összege jelentette, majd a folytatáshoz forrásként a Közegyház támogatására, sikeres állami pályázatok elnyerésére és nem utolsó sorban vállalkozók, magánszemélyek, és a hitközösség tagjainak áldozatos adományaira számíthattunk. A helyi önkormányzat vezetése mindig szívén viselte és lehetőségeikhez mérten támogatta a templom építését. Áldott emlékezetű Tóth László műszaki és építésügyi előadó úr különösen is nagy gondossággal és alapossággalfelügyelte és vezette a templom építését egészen haláláig. Ennek az együttműködésnek köszönhetően szólalhatott meg 2006. karácsonyán a templom új digitális orgonája.

    Az istentiszteletek 2002 karácsonya óta folynak, ebben a kívülről impozáns, és belülről esztétikusan szép és otthonos kis templomban.

    Istentisztelet minden vasárnap 8 órakor van. 2014-ben pedig hivatalosan is megtörtént a templom felszentelése.

    További információk:


    email 2768 Újszilvás, Dózsa György utca 44.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



  • Bertók Méz

    bertok mez

    Családi vállalkozásuk az 1956-ban alapított méhészetre épül, amely ma is Újszilváson működik. Fő termékük a méz, amit különféle csomagolásban, a minőségi mézet kereső vásárlóknak értékesítenek. A különböző fajtamézek érdekében a méhcsaládokat évi 1000-1200 km-t szállítják. Fontos szempontnak tartják – a minőség mellett – a termék megjelenését, a termékcsomagolást. Vállalnak egyedi címketervezést, csomagolás elkészítését is. Az elmúlt 50 év szakmai tapasztalata alapján kifejlesztett termeléstechnológiájuk biztosítja, a különböző fajtamézek megfelelőképpen elkülöníthető termelését, ezáltal is biztosítva azok sajátos ízvilágát és magasfokú minőségét. A fajtamézek iránti növekvő vásárlói igény jelzi a fogyasztói szokások változását, mely szerint ma már nem csak az akác méz “a méz”.

    Saját tervezésű ajándékcsomagok készítésével és forgalmazásával is foglalkoznak. Mézes kistornyukkal, mely 4×50g különféle fajtamézet tartalmaz, 2008. novemberében a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség által szervezett Csomagolási versenyen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Különdíját nyerték el.

    Természetesen nem elég csak a külső megjelenés. Mézeik minősége megfelel a legmagasabb elvárásoknak.

    További információk:


    email 2768 Újszilvás, Alkotmány u. 129.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



  • Bolyhos Pálinka

    bolyhos

    A Bolyhos család 1994 óta foglalkozik pálinkafőzéssel. Több éves tapasztalat és régi családi receptek alapján jött létre a Bolyhos ágyas pálinka, amely 100% étkezési minőségű, érett, egészséges, magas cukortartalmú és aromájú gyümölcsből az országban egyedülálló technológiai eljárással készül. Az általuk szabadalmaztatott aszalt gyümölcs ágyon érlelt, tiszta aromájú, kellemes ízű hungaricumként is elfogadott pálinka, 6 hónapig tartályokban érlelődik. Az érlelést követően, a palackozás során, a pálinka fajtájával megegyező, saját készítésű aszalt gyümölcsöt tesznek az üvegekbe, majd erre töltik a pálinkát. Ezt követően további 5-6 hónapig érlelik. Az érlelés során az aszalt gyümölcs visszanyeri eredeti alakját és kellemes színt kölcsönöz a pálinkának. A "gyümölcságy" a pálinkát esztétikailag vonzóbbá teszi és beltartalmi értékeit is tovább gazdagítja.

    Újszilváson 2003-ban építettek egy új, az Európai Uniós követelményeknek megfelelő pálinkafőzdét, palackozót és gyümölcsaszalót, ahol a bérfőzés mellett már kereskedelmi főzést is végeznek.

    Céljuk, hogy minél több emberrel megismertessék és újra kedvelt, rendszeresen és kulturáltan fogyasztott nemzeti ital legyen a pálinka. Ennek érdekében, megkezdték a pálinkakóstolók szervezését, amelynek keretében lehetőség van az Újszilvásra látogatóknak, a pálinkafőzde megtekintésére, a pálinkafőzés folyamatának megismerésére, ágyaspálinka kóstolására és vásárlására.

    További információk:


    email 2768 Újszilvás, Bicskei út 34.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



  • Szilváshús Kft. Termékei

    szilvashus

    A Szilváshús Kft. története az 1970-es évekre nyúlik vissza. A családi vállalkozásból induló cég fő tevékenységi köre húsdarabolás, húskészítmény előállítása, valamint vadfeldolgozás. Az utóbbi években végrehajtott rekonstrukciók és beruházások következtében korszerű, az Európai Únió előírásainak megfelelő üzemmé nőtte ki magát a családi vállalkozás. Termékeiket saját mintaboltjaikban, kiskereskedelmi egységekben, valamint közétkeztetési intézetekben értékesítik. Kizárólag Magyarországon tenyésztett állatok húsának feldolgozásával, valamint hagyományos és természetes fűszerek felhasználásával, saját receptúra alapján történik a készítményeik gyártása. Az utóbbi két évben a mangalica sertéshús, és a magyar vadhús feldolgozásával bővült a termékeik köre. Három termékük nyerte el 2010 februárjában a kiváló magyar élelmiszer védjegyet: a szilvási vadas szalámi, a szilvási vadász szalámi, és a szilvási mangalica-szarvas füstöltkolbász.

    További információk:


    email 2768 Újszilvás, Alkotmány u. 76.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



  • Szilvási Sütő Kft. Termékei

    szlvasi suto

    A helyi pékség gyártja a község péktermékeit, mely termékeinek minõségi színvonala miatt is - a kistérség egyik legdinamikusabban fejlõdõ péksége. Termékeik között megtalálhatóak a kovászos technológiával készült kenyerek, különféle péksütemények.

    A péküzemet a jelenlegi tulajdonosok több mint 11 éve működtetik, a megkezdett tevékenységet folytatva mintegy megtízszerezték a termelést. Hagyományos termékeket és a mai egészséges életmódhoz kapcsolódó kenyér- és süteményféléket is gyártanak. A pékáru napi cikk, melynek szavatossági ideje csekély, ezért igen nehéz feladat minden napra ugyanolyan jó minőségű, frissességű, esztétikai külsejű terméket előállítani.

    További információk:


    email 2768 Újszilvás, alkotmány u. 162.



    Az értéket ajánlotta: Magó Eszter

    Újszilvási Települési Értéktár Bizottság



Úri kincseink